Élelmiszer | 2025. április 1. 16:28
Nem kellettek a magyar húsfélék külföldön: tényleg így állunk most?
Javult Magyarország agrár-külkereskedelmi mérlege, ám néhány termékcsoport gyengébben teljesített.
2025. április 4. péntek Izidor
Javult Magyarország agrár-külkereskedelmi mérlege, ám néhány termékcsoport gyengébben teljesített.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
Évente körülbelül 30 kg sertéshús fogy fejenként itthon, elindult a fogyasztását ösztönző kampány.
A globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzések szerint a szemes termények időjárás okozta termeléscsökkenését a búza és a rizs várható termelésnövekedése ellensúlyozza.
Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.
A Nébih felé teendő adatszolgáltatásnak köszönhetően már a szállításokat megelőzően információ áll rendelkezésre a magyar hatóságok számára az áruforgalomról.
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
A gabonafélék ára csökkent, a növényi olajoké nőtt; rekordnagyságú gabonatermés várható.
Az elmúlt évek viszontagságai megviselték a sertéságazatot, de mára stabilizálódni látszik a helyzet.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
Több hazai ágazati szervezet nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez az ukrán gabonaügy miatt.
Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Csökkent a nemzetközi élelmiszerár-index, a bőséges készletek miatti árzuhanás alól csak a rizs és cukor jelentett kivételt.
A lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük még sincs tisztában azzal, hogy miből készül.
Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
Zuhant a búza, kukorica, a növényi olajok és a sajt ára globálisan, míg a rizs, cukor és a húsféléké nőtt.
2023-ban már nem megy ritkaságszámba, ha egy étteremben, sőt, mi több, a saját konyhánkban is felkerül egy-egy különleges hússzelet a tányérra.
Drágább lett a cukor, a húsfélék és a rizs, miközben a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent.
Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
Májusban jön a Portfolio Csoport élelmiszeripari, valamint az agrárium legaktuálisabb fenntarthatósági és innovációs kérdéseivel foglalkozó konferenciája.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.