A belgiumi szélsőjobboldal és az állatvédők is jó ideje szorgalmazzák már, hogy tiltsák be a kóser és halal vágóhidakat az országban, mostanra ez sikerült is nekik: Flandirában már él a tiltás, a közeljövőben pedig bevezetik azt Vallóniában is - írja a New York Times. Elfogadták ugyanis az állatvédők azon érvét, miszerint a kóser és halal vágóhidak állatkínzást követnek el azzal, hogy nem kábítják el az állatokat, mielőtt levágnák azokat. A kóser vágás lényege a zsido.com portál szerint éppen az állat humánus leölése. Ugyanis egy borotvaéles késsel egyetlen mozdulattal kell elmetszeni az állat nyaki ütő­erét, nyelő- és légcsövét. A jószágon előzetesen semmi nem okozhat sérülést, így áramütéssel sem sokkolható.

Az Európai Unióban komoly az állatjóléti és állatvédelmi szabályozás, ennek előírásai alól azonban  vallási okokból felmentést lehet kérni. Más kérdés, hogy mostanra maguk a fogyasztók váltak extrém állatvédőkké, akik az érvényes előírásokat is ellenzik, nemhogy a kábítás nélküli vágást. Bécsben néhány évvel ezelőtt szabályos lincshangulat alakult ki, amikor a helyi Spar megpróbálkozott a halal rituálé szerint vágott állatok húsának árusításával. Eközben Európában ugrásszerűen megnövekedett a muszlim vásárlók száma. A washingtoni központú Pew Research Center a 2015-ös migráns hullám után mérte fel Európa muszlim lakosságát, és előrejelzést tett a 2050-re várható népességükről. Eszerint  az Európában élő muszlimok létszáma a 2016. évi 25 millióról (5%) 2050-re 35-75 millióra (7,5-14%) nőhet.

Hazánkban 2012 óta működnek kóser libamáj előállítására specializólódott vágóhidak. Az első kettőt Jászberényben és Kiskunmajsán hozták létre, majd 2017 nyarán egy újabbat adtak át Csengelén. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtöbbségi tulajdonában lévő Quality Poultry Kft. 2,8 milliiárd forintot fordított a csengelei beruházásra. A jászberényi Palmi-Top Kft. két izraeli állampolgár tulajdonában van, tavaly 5,3 milliárdos árbevételt produkált. A kiskunmajsai M és K 2000. Kft.-t magyar cégvezető irányítja, a vágóhíd árbevétele tavaly 1,1 milliárd forint volt.

Csomagolás a Hungerit Zrt.-nél (Fotó: MTI, Rosta Tibor)

A muszlim vágás szintén tiltja a kábítást. Magyarországon ezzel a vágásmóddal elsőként a szentesi Hungerit Zrt. kezdett el foglalkozni, 2012-ben már rendszeresen szállítottak néhány kamionnyi baromfiterméket a muszlim fogyasztóknak, és azóta ezen a téren is bővítették a kapacitásukat. Ha az arabokról van szó, a juhhús halal feldolgozása is kézen fekvőnek tűnik. A hazai muszlim közösség számára egy szír vállalkozó tart egy kisebb juhnyájat Jászberényben, ezekből Dabason végzik a halal rituálé szerinti vágást. 2012-ben egy kardoskúti vállalkozó úgy gondolta, talán éves szinten 1000-1500 bárány is eladható lenne az arab partnereknek. Sajnos nem lett igaza, a speciális vágóhíd nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a magyar bárány továbbra is lábon hagyja el az országot, elsősorban Olaszország irányába. A kisebb vágóüzemneknek - ahol alkalmanként rituális vágást is vállalnak - azonban továbbra is van létjogosultságuk, ilyen a Kapos Ternero Kft. Bárdudvarnokon. Itt a lehetőség, hogy a hasonló vállalkozások megerősödjenek!