Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szarvasmarhából 105,7 ezer darabot vágtak le 2020-ban, 5,7 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. A levágott állatok élősúlya 54,9 ezer, hasított súlya 28,1 ezer tonna volt, előbbi 5,1, utóbbi 5,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4500 tonna felett volt, a legmagasabb havi érték - a januári - meghaladta az 5500 tonnát. A KSH adatai alapján Magyarország 57,2 ezer tonna export mellett 12,1 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2020 első tizenegy hónapjában, mindkét adat 12 százalékos növekedést jelez éves bázison. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Törökországba, Horvátországba irányult, a kivitel 47 százaléka került ebbe a három országba. Az import nagyrészt Németországból, Hollandiából és Lettországból érkezett.
Sertésből a magyarországi vágóhidakon 4 millió 702 ezer darabot vágtak le tavaly, 1,8 százalékkal többet a 2019. évinél. A levágott állatok élősúlya összesen 557 ezer tonna, hasított súlya 448 ezer tonna volt, 2,8, illetve 2,6 százalékkal több az előző évinél. A volumen 2020. márciusban kiemelkedő volt, kissé meghaladta az 50 ezer tonnát.
Az élő sertés kivitel volumene 11 százalékkal csökkent, míg a behozatal 29 százalékkal nőtt tavaly az első tizenegy hónapban, az export 32,1 ezer tonna, az import 67,2 ezer tonna volt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Hollandiába irányult. A kiadványban kitérnek arra, hogy az európai országok között - az Eurostat adatai alapján - az 51 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország.
Baromfiból 217,1 millió darabot vágtak 2020-ban Magyarországon, 1,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Ennek túlnyomó része (84 százaléka) csirke volt, amelyből 181,4 milliót vágtak, 4,4 százalékkal többet, mint 2019-ben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 11,1 százalék volt. Vágókacsából 24,1 milliót, libából 3,4 millió darabot vágtak 2020-ban. Pulykából 7 millió darabot vágtak 2020-ban, gyakorlatilag ugyanannyit, mint 2019-ben, azonban a súly mintegy 3 százalékkal meghaladta a bázisértéket. Az európai országok közül (Törökország nélkül) az 1077 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte az Egyesült Királyság és Franciaország.
A levágott juhok száma tavaly a magyarországi vágóhidakon 38 ezer volt. Ez 17 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest - olvasható az AKI kiadványában.