A tározók feltöltése, vízpótlása csak természetes úton, a vízgyűjtőn összegyűlő csapadékból lehetséges, emiatt csapadékszegény időjárás esetén a vízutánpótlásuk nem biztosított. Ezekkel a tározókkal párhuzamosan létesült a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó Vekeri-tó is, amely szintén csak természetes vízpótlással rendelkezik. Az elmúlt évben tapasztalt rendkívüli aszály következtében ezek a tározók kiszáradtak. Miután a december és a január már bővelkedett csapadékban, megindult a felszíni lefolyás. Ezekhez a tározókhoz - így a Vekeri-tóhoz is - a Nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket tudja a vízügy kormányozni, így mostanra már egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban. Reményeink szerint tavaszra az Erdőspusztai-tározókba is tudunk elegendő vizet visszatartani, ez a további csapadéktevékenységtől függ - írja a HelloVidék. 

Átalakulhat a vízhasználat Magyarországon? Ezen most sok minden múlik

A regionális, illetve lokális léptékben gazdálkodó, alulról jövő természetvédelmi szervezetek szerepe is kiemelten fontos egy-egy víztest természeti értékeinek megőrzésében.

Ami a tározók mesterséges vízpótlását illeti: a vízügy kezdeményezője és előkészítője volt a CIVAQUA programnak, amely mint komplex vízszolgáltató rendszer egyszerre biztosíthatja a természetvédelem és vízgazdálkodás igényeinek kielégítését Debrecen térségében, a Keleti-főcsatorna vízbázisára épülve. Ez a fejlesztés oldaná meg ezeknek a tározóknak a vízutánpótlását csapadékszegény időszak esetén. A CIVAQUA program első ütemének megvalósítása 2021-ben elkezdődött, amely keretében a Debrecentől nyugatra fekvő Tócó vízfolyás felső szakaszának revitalizációja történik meg.

Ezzel párhuzamosan zajlik a CIVAQUA program második ütemének előkészítése. Ennek során egyebek mellett a Nagyerdő, valamint az Erdőspusztai-tározók és a Vekeri-tó vízpótlásának műszaki megvalósítási lehetőségeit készítik elő a szakemberek. A fejlesztés érinti a Kondoros-csatornát és a Kati-eret is. Az állandó vízfelület jelenléte nemcsak konkrétan a tározók élővilágára, de az egész térségre pozitív hatással lesz. A természeti sokszínűség, a biodiverzitás újbóli fejlődésében jelentős előrelépést hoz majd a CIVAQUA program. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részéről Dr. Tóth Balázs hidroökológiai referens elmondta, hogy a Velencei-tó természetes állapotában szikes-tónak minősül, amelyek dinamikájához tartozik az ingadozó vízszint.

Itt az újabb fordulat a fúrt kutak ügyében: ez minden kerttulajdonost érint

A parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

Tavasszal magas, nyár végén alacsonyabb szintek állnak be természetes körülmények között. A Velence-tó kettős jellegű tó. Keleti medencéje szikes, míg a nyugati medencében jelentős mennyiségű úszóláp található. A tó történetében több alkalommal volt példa a kiszáradásra. Ezeknek az eseményeknek a során a kiszáradás valószínűleg nem volt teljes, kisebb mélyedésekben maradhatott víz, ahol a vízi élővilág egy része képes volt túlélni a szárazabb időszakot. A szikes tavak időszakos kiszáradása, a vízszint ingadozása természetes folyamat, amelyhez az élővilág alkalmazkodott. A globális felmelegedés igen komplex kérdés, így kísérő jelenségeivel kapcsolatban nagyon nehéz konkrét jóslatokba bocsátkozni. A trópusi övezetben, Amerika és Európa északi részein növekszik, míg a mediterrán régióban, Afrika és Ausztrália déli vidékein csökken az évi átlagos csapadékösszeg. A közepes földrajzi szélességeken nem tapasztalható az éves csapadékösszegek szignifikáns változása, az eloszlás szélsőségei azonban növekednek.

Hazánk területén általában csökkent az évi csapadékos napok száma, ám a lehulló csapadék intenzitása nőtt. A víz helyben tartásával, alternatív víztározási módszerek alkalmazásával javítani lehet a vizes élőhelyek természeti állapotán. A Velencei-tó vízállására és vízpótlására vonatkozóan a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztott meg információkat. A Velencei-tó viszonylag kis vízgyűjtő területtel rendelkező tó, fő táplálója a Császár-víz, amelynek mentén az 1970-es években két víztározó létesült: a Zámolyi-tározó és a Pátkai-tározó. A Velencei-tó vízszintjét egyrészt a felületére hulló csapadék és a természetes hozzáfolyások, másrészt a tározókból pótolt víz mennyisége emelheti.

Most lehull a lepel: kiderült az igazság a magyar mezőgazdaság elmúlt 10 évéről

Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.

Az éghajlatváltozás és az átlagostól jelentősen elmaradó csapadékmennyiség miatt a Velencei-tó vízszintje már tavalyelőtt rendkívül alacsonyan alakult: 2021. szeptember 21-26. között mindössze 71 cm-re csökkent a vízállás. (Összehasonlításképpen ebben az időszakban átlagosan 130 cm körül jellemző ez az érték.) A 2022. évi rendkívül aszályos nyár következményeként pedig a tó vízszintje annyira lecsökkent, hogy alulmúlta az 1949-ben mért legkisebb vízállást (63 cm-t) is: 2022. szeptember 19-én mindössze 53 cm-t mértek az agárdi vízmércén.

A Zámolyi-tározó és a Pátkai-tározó tározó elsődlegesen a Velencei-tó vízszintjének szabályozását szolgálja: a vízből időszakok lefolyásának visszatartásával, illetve a kisvízi időszakban vízpótlással. A Zámolyi-tározó 2021 őszén leengedésre került, azóta úgynevezett „átfolyásos” rendszerben üzemel, vizet már nem tárol. A Velencei-tó vízpótlása jelenleg egyedül a Pátkai-tározóból lehetséges. (Meg kell jegyezni, hogy a Pátkai-tározó a benne lévő víz minősége miatt az év csupán rövid időszakában alkalmas a tó vízpótlására. Erre kizárólag a hűvösebb őszi-téli időszakban nyílik lehetőség, a vízminőségi paraméterek folyamatos ellenőrzése mellett.)

Sok horgász csinálja ezt a Balatonnál: nem is tudják, durva bírság járhat érte

A legtöbb orvhalász a Balatonnál tevékenykedik, de a belső-somogyi tavakon, csatornákon is buktak már le.

A Velencei-tó (az elmúlt évek ugyanazon időszakaiban mért) egyre alacsonyabb vízállása miatt évről-évre egyre nagyobb mennyiséget szükséges pótolni ahhoz, hogy az optimális vízállás elérhető, vagy megközelíthető legyen. 2023 januárjának csapadékos időjárása a Pátkai-tározó vízszintjét megemelte, a benne tárolt vizet felhígította, így megfelelővé tette a Velencei-tó vízpótlására, ez a tó alacsony vízállása miatt volt indokolt. 2023. január 1-jén a tó vízállása - a 2022-es nyári aszályt követő, átlagosnál csapadékosabb augusztus, szeptember és november ellenére - mindössze 70 cm volt. A lehullott eső jelentős részét ugyanis elnyelte a kiszáradt talaj, a tó nem kapott elegendő természetes utánpótlást.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2023. január 23-án kezdte meg a Velencei-tó vízpótlását a Pátkai-tározóból történő vízeresztéssel. A tó vízszintje a vízeresztés megkezdésekor 87 cm volt, 2023. február 15-én pedig már 95 cm. Az 8 cm-es vízszintemelkedésnek valamivel több, mint felét a vízeresztés tette ki, a többi az esőzések miatt intenzívebb természetes hozzáfolyásnak volt köszönhető. (A Pátkai-tározóból 250.000 m3 leeresztett víz 1 cm-t emel a tó vízszintjén. A vízeresztés intenzitása: 0,5 m3/s. A Pátkai-tározó vízszintje 2023. február 15-én 431 cm. A vízeresztés addig tart, míg a tározó vízállása eléri a 370 cm-es minimális üzemvízszintet.)

A Velencei-tó várható vízállása a vízeresztésre vonatkozó számítások és a sokéves hidrológiai adatok figyelembevételével várhatóan a tavalyi évhez hasonlóan fog alakulni, azaz eléri a 110 cm-t, de a vízügyi szakemberek bíznak abban, hogy a vízgyűjtő területre megérkezik majd a tavaszi csapadék is, ami a számításaikat további pozitív irányba billenti.