Padlizsán

A padlizsán (Solanum melongena) hazánkban is egyre népszerűbb zöldségféle. Sikeres termesztésének feltétele a hosszabb időszakon keresztül tartó napsütéses és meleg időjárás.

Tojásgyümölcsnek vagy török paradicsomnak is nevezik. Alapvetően meleg éghajlati növény, ám néhány új fajtájának köszönhetően a hűvösebb éghajlatú területeken is megterem. A padlizsán hazájában, Dél-Ázsiában őshonos növényként vadon növekszik, ám termesztése során általában egynyári növényként kezelik. Trópusi és szubtrópusi gyökerei miatt a padlizsán viszonylag magas hőmérsékletet igényel, hasonlóan a paradicsomhoz és a paprikához. Növekedése intenzitása szempontjából a 21-30 °C közötti hőmérséklet a legideálisabb, hűvösebb időben lassabb a fejlődése. A paradicsomhoz és a paprikához hasonlóan a padlizsánok is magasra, kedvező környezetben akár 90 cm-re felnyúló száron és annak ágain fejlődnek ki és lógnak le róluk.

Termesztés és ápolás

Mivel a növénynek meleg talajra van szüksége, a padlizsánt általában 6-8 hetes palántaként szokás megvásárolni a kiültetéshez, de amennyiben otthon magunk kívánunk palántázni, a magokat a növény kiültetése előtt mintegy két hónappal el kell vetni. A komposztált trágyával dúsított emelt ágyások ideális termőhelyek a padlizsán számára, mert a talaj így gyorsabban felmelegszik. A padlizsán kiválóan alkalmas virágládába is, kiváltképp a manapság kapható sok díszfajtája, amelyek gyümölcse bár ehetetlen, tarka mintázatuk vonzó díszítőeleme lehet a kertnek vagy terasznak. Bár a padlizsán általában szép sötétlila színű, színük, méretük és alakjuk fajtától függően változhat, a fehértől a liláig, a kerekdedtől a hosszúkásig, a kicsitől a nagy gyümölcsig.

A magokat beltérben szaporítóládába vagy tőzegcserépbe is ültethetjük 8-9 héttel a várható utolsó tavaszi fagy előtt, körülbelül február végén, március elején. A magok 21-32 °C közötti hőmérsékleten gyorsan csíráznak. Ha nem szeretnénk a magok csíráztatásával bajlódni, alternatív megoldásként vásárolhatunk 6-8 hetes palántákat is közvetlenül a kiültetés előtt. A padlizsánpalántákat csak akkor szabad a kertbe kiültetni, amikor fagy már biztosan nem várható. Palánták vásárlása esetén figyeljünk rá, hogy csak kiváló minőségű példányokat vegyünk, ne vásároljunk magas, nyurga vagy már virággal rendelkező palántákat, mert ezeknek alacsonyabb lesz a terméshozamuk. A legjobb eredmény elérése érdekében a lehető legnaposabb helyet válasszuk a kertünkben. A padlizsán a legjobban jó vízelvezetéssel bíró homokos-agyagos vagy agyagos talajban nő, meglehetősen magas szervesanyag-tartalommal.

A padlizsán a könnyű, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, meleg talajt kedveli. A kora tavaszi vetésnél a növény a könnyű homokos talajon fejlődik legjobban, a későbbi kiültetésnél a meglehetősen magas szervesanyag-tartalommal bíró homokos-agyagos talaj a legkedvezőbb. Csapadékosabb vagy rossz vízelvezetésű területeken a padlizsánt emelt ágyásokba célszerű ültetni. A legjobb növekedés érdekében a talaj pH-jának 5,8 és 6,5 között kell lennie. A fagyveszély elmúltával a palánták kiültetése előtt kb. két hétig használjunk fekete műanyag talajtakarót a talaj melegítésére. A padlizsán számára közepes mennyiségű műtrágya szükséges. Körülbelül egy héttel a kiültetés előtt keverjünk el az ágyásban kb. 3 cm érett istállótrágyát vagy általános műtrágyát. (10 négyzetméterenként kb. 1 kg-ot használjunk). Ha a padlizsánt nem ágyásban, hanem ládában vagy cserépben termesztjük tovább, használjunk sötét színű edényt, amely több napfényt nyel el. Minden növénynek legalább 20 literes (vagy nagyobb) cserépre van szüksége, amelyeket a kert teljesen napos részén kell elhelyezni, hogy a méhek beporozzák őket. A betegségek elkerülése érdekében az ültetéshez használjunk prémium cserepes földkeveréket.

Kiültetés előtt a gondosan trágyázzunk, mert tápanyagigényes növényről van szó, és sose engedjük kiszáradni a növény körül a talajt. A növényeket 45 x 45 távolságra ültessük el egymástól. A növény július végétől már szedhető, egészen szeptember végéig. Akkor szedjük, amikor fényesen lila. Ha elveszti fényét, akkor a termés is kesernyéssé válik. A kellően érett termés színe szép élénk, héja fényes, míg a túléretté sötét és matt. A termés hűvös helyen kb. egy hétig tartható el.

Betegségek és kártevők

Fontos kártevője a gubacs fonalféreg, ellene talajfertőtlenítéssel, illetve vetésváltással védekezhetünk. Ha ez nem megoldható, márpedig növényházban, fóliában ez nehézkes, érdemes valamilyen alternatív, termesztési módot alkalmazni, ahol a palánta, illetve a növény nem érintkezik közvetlenül a talajjal. Szabadföldön tanácsos csak négyévente ugyanarra a helyre ültetni.