Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson jelentette be a legújabb natúrpark létrejötét,, amelyhez 18 település csatlakozott 75 ezer lakossal. A Tápió Natúrpark területe 73 ezer hektár. Rácz András a Pest megyei településen rendezett Tápió Natúrpark címátadó ünnepségen elmondta, az új natúrparkban két erdei iskola, Farmoson egy XXI. századi követelményeknek megfelelő természetvédelmi oktatóközpont és 13 tanösvény található. Mára az ország területének kilenc százalékán található natúrpark, és 19 megyéből 15 érintett - írta az MTI.

A park honlapjáról kiderül, hogy már 2005-ben felmerült egy hasonló célú társulás megalapítása. Az elmúlt 10 év alatt alatt számos fejlesztés történt, melyek ezt a célt szolgálják, de ezek szigetszerűen valósultak meg. A Tápió Natúrpark létrehozását valamennyi térségi képviselő-testület (összesen 21) határozattal is megerősítette Mendétől egészen Újszilvásig, valamint 3 lakossági fórumon is egyeztetések történtek a helyi civilekkel és szolgáltatókkal a tervekről, ahol a jelenlévők egyöntetűen támogatták a térségi összefogást. Az önkormányzatok a Tápió Közalapítvány munkaszervezetét bízták meg a projekt előkészítésével és koordinálásával, mely az elmúlt évek folyamán egyeztetett a natúrpark jövőbeni szereplőivel, és elkészítette a cím elnyeréséhez szükséges szakmai háttértanulmányt. 

A Tápió-vidék természeti adottságait és kulturális értékeit tekintve jogosan pályázott a natúrpark címre, mivel Pest megyének viszonylag jó természeti állapotban megmaradt térsége számos történelmi és turisztikai helyszínnel, műemlékkel és ma is élő hagyományokkal. Ezek közül talán országosan is legismertebbek a szelei Blaskovich Múzeum, az április 4-i "hídi csata" és a tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark.

A Tápió-natúrpark célja, hogy összefogja mindazon szereplőket, akik az ökoturizmusban, a fenntarható vidékfejlesztésben és az értékek megőrzésben tevékenykednek a Tápió-vidéken. Közös megjelenési formát és képviseletet teremt, mellyel sokkal hatékonyabban tudja képviselni az itt élők érdekeit, akár az országos turisztikai piacon, akár a pályázatokon. A natúrparkok egyik legfontosabb eleme az együttműködés és az egymásra épülő fejlesztések, melyben mindenki adottságai alapján járul hozzá a közös sikerhez.

Nyugat-Európában már több, mint 50 éve működnek natúrparkok a táj- és kulturális örökség védelem érdekében. Magyarországon 1997 óta alakulnak natúrparkok az ország különböző részein, melyek közül ezidáig tizenhármat (pl. Írottkő, Vértes, Cserhát, stb.) ismertek el hivatalosan, a Tápió a tizennegyedik. A natúrparkok sokak által úgy ismertek, mint természeti és kulturális értékekben, látnivalókban gazdag kirándulóhelyek, az ökoturizmus célpontjai, melyek az emberek felüdülését, kikapcsolódását szolgálják. 

A natúrpark nem azonos a nemzeti parkkal és a Natura 2000 területekkel; ez is terület alapú szerveződés, melynek magját értékes természeti területek alkotják, de sokkal inkább szól a helyi közösségek együttműködéséről, összefogásáról, melyek meg akarják őrizni természeti, táji és kulturális örökségüket, miközben azokat az ott élő emberek érdekében hasznosítják is. Egy alulról jövő kezdeményezés, amelynek éppúgy részesei a helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, mint a helyi termelők és az itt élő emberek.

A natúrparki kezdeményezések már a rendszerváltáskor megjelentek Magyarországon, de a természetvédelmi törvénybe csak 2004-ben került bele a natúrpark fogalma. 2005-ben jött létre a Magyar Natúrpark Szövetség.Nemrég készült el a magyar natúrparkokról szól rendelet is, amely szabályozza majd a címadományozást, működést és minden olyan kérdést, amely a mindennapi tevékenységhez szükséges.