Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az OVF a karsztvedelem.ovf.hu oldalon a projekttel kapcsolatban azt írta, a karsztvízszint csökkenése, majd visszaemelkedése jelentős változásokhoz vezet, például a karsztvíz elönt olyan területeket, amelyeknél erre nem készültek fel, vagy - különösen a peremeken - a felszínre bukhat a karsztvíz és megfelelő vízelvezetés hiányában akár lakott területeket is veszélyeztethet. Emellett a felhagyott mélyműveléses bányák víz alá kerülése felszínmozgásokat indíthat el - például Dudar vagy Várpalota környezetében -, illetve ronthatja a térségi ivóvízbázis vizének a minőségét.
Hozzátették: az elmúlt 40-50 évben az akkori lesüllyesztett karsztvízszint fölé elhelyezett hulladékokat, veszélyes anyagokat eláraszthatja az emelkedő karsztvíz, és a kioldódható anyagok nagymértékű kockázatot jelentenek. Az emelkedő karsztvízszint emellett a területek, vízfolyások, ökoszisztémák állapotát alapvetően változtathatja meg, és a karsztvízszint emelkedése a Hévízi-tó kedvező hozamemelkedése mellett a hévízi termálkutak és a forrásbarlang kevert vizének hőmérséklet-csökkenésével járhat. A karsztvízszint emelkedése és a vízszintemelkedés miatti káros jelenségek miatt már évek óta jelzi panaszait több érintett önkormányzat is, mint Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő - írták.
Az Európai Unió 400 millió forintos támogatásából megvalósuló projektben felmérték a Dunántúli-középhegység karsztvízállapotát, és elkészült egy modell is, amely előre jelzi a karsztvíz szintjének alakulását. Meghatározták, hol okozhat környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani, vízkészlet-gazdálkodási problémát a karsztvíz emelkedése, megoldási és hasznosítási javaslatokat dolgoztak ki. A projektben emellett felmérték az észlelőhálózat állapotát is, ez alapján javítják, fejlesztik a hálózat elemeit. A projekt eredményeinek felhasználásával a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései megalapozottabbak és költséghatékonyabbak lehetnek - emelte ki az OVF az MTI-nek küldött közleményében.