Az áfonya az egyik legegészségesebb élelmiszer, emellett igen népszerű is. Az ázsiai és a mediterrán konyha egyik kedvenc alapanyaga is.
Az áfonya jellemzői
Az áfonya a hangafélék családjába tartozó nemzetség, a savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség nagyjából 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. A nyugati étrendben az áfonya az eper mellett a második legnépszerűbb bogyós gyümölcs. Nemcsak Európában, de szerte a világon nagy népszerűségnek örvend, amit jól mutat, hogy például Amerikában az ottani őshonos változatot az indiánok több száz éve fogyasztják.
Egy nagyon egészséges és ízletes gyümölcsről van szó, ami ugyan kicsi méretében, de hatalmas tápértékkel bír, és minden más gyümölcsnél vagy zöldségnél erősebb és hatékonyabb antioxidánsokat tartalmaz, ami miatt rengeteg betegség ellen véd. Egy kutatás szerint mindössze egyetlen adag áfonya annyi antioxidánst tartalmaz, mint amennyi antioxidáns található 5 adag sárgarépában, almában, brokkoliban vagy sütőtökben.
Az áfonya jótékony hatásai
Számos jótékony hatással bír az áfonya, de hogy néhányat említsünk, többek között védhet a memóriazavaroktól. Támogatja az agyműködést, és javítja a memóriát. A benne levő antioxidánsok több agyterületre jótékony, serkentő hatással bírnak, és az idegsejtek jelátvitelét is segítik. A szemre is igen jó hatással van, hiszen az A-, C- és K-vitamint, mangánt, cinket tartalmazó gyümölcs a látás egészségét is védi. A benne levő vitaminok és antioxidánsok segítenek a szárazszem-szindróma, a szürke hályog és a cukorbetegség miatti szemkárosodások, így a diabéteszes retinopátia megelőzésében.
A gyümölcsök közül az áfonya antioxidáns-szintje az egyik legmagasabb, polifenolokat, főként antocianin flavonoidokat tartalmaz, amelyek révén a sejteket károsító szabad gyököktől védi a szervezetet. A rákos megbetegedések megelőzésében is segíthet. Mindezek mellett az áfonya kifejezetten ajánlott a magas vérnyomásban érintettek számára. Egy túlsúlyos, magas vérnyomású embereken végzett kutatás rámutatott, hogy a gyümölcsből már napi 50 gramm 4-6%-os vérnyomáscsökkenést hozott nyolc hét alatt.
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
A hidegbetörés még korai fenológiai fázisban érkezett a lengyeleknél, így egyelőre nincsenek jelentős károk a cseresznyénél.
A spanyol kormány kitiltja az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat.
Jelentősen emelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdni.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.