Súlyosak a károk ezekben az ültetvényekben: hatalmas a veszteség
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
Az alma a világ egyik leghíresebb gyümölcse, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában honos.
Az alma jellemzői és felhasználása
Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának, melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik. Levelei elliptikusak, gyakran színükön is molyhosodók. A portokok sárgák, fehér vagy pirosló virágai bogernyőt alkotnak. Áltermése gömbölyded, mindkét végén bemélyedt. Vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdag, értékes gyümölcs. A tüszőcsoportban a termésfalak pergamenszerűek és májusban virágzik. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. Nagyon értékes gyümölcs, az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek.
Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt. Az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlő hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megőrzi. Ihatjuk szűrt, illetve rostos üdítő változatát. A szárított almahéjból készíthetünk teát, ami kiváló hatású gyomor és bélbántalmak ellen.
Az alma termesztése
Az alma a mérsékelten hűvös, csapadékos és nem túl hideg telű klímaadottságokat szereti leginkább, a forró aszályos nyarak és a kemény, hideg telek megviselik. Hazánkban számolni lehet a virágzási időben fellépő fagyokkal is, melyek fagykárosodást okozhatnak. Az alma ültetési helyéül lehetőleg egy napos, világos helyet válasszunk. A különböző talajtípusokat jól tolerálja, de legszebben jó víz és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású, vályogos kötöttségű talajba ültetve fejlődik. A nagy- és jó minőségű termés eléréséhez öntözést is igényel. Az alma víz- és páraigényes növény. Évi 600-800 mm csapadékot igényel. Az intenzív almásokban általában öntözéssel termesztenek. A jégesők ellen jéghálóval, vagy jég ágyúval védekeznek. Nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért az almafa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat az almafa metszése is, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt!
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
A hidegbetörés még korai fenológiai fázisban érkezett a lengyeleknél, így egyelőre nincsenek jelentős károk a cseresznyénél.
A spanyol kormány kitiltja az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat.
Jelentősen emelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdni.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.