Habár az úgynevezett gilisztázás sok-sok éve ismert módszer a kertészek körében, mostanra már nem annyira elterjedt és népszerű, pedig talán az egyik leghatékonyabb biotápanyagot állíthatjuk így elő a növényeink számára. De miről is van szó pontosan? A gilisztázás lényege, hogy otthon, saját kezűleg nevelünk földigilisztákat egy földdel teli dobozban vagy ládában, figyelve arra, hogy tökéletes körülményeket biztosítsunk számukra, amelyet majd gilisztatrágyával fognak meghálálni nekünk. Habár az így készült trágya előállítása sokkal körülményesebb, mint például a tehéntrágyáé, tápanyagokban mégis talán sokkal gazdagabb, és hobbikertekben kítűnő megoldás lehet. 

Van néhány szabály, amelyet érdemes betartani, ha házi gilisztafarm létrehozásán gondolkozunk. A ládát, amelyben a gilisztákat neveljük majd, mindig olyan helyre tegyük, ahol nem éri őket közvetlen napfény. Figyeljünk arra, hogy a föld, amelyben élnek, soha ne legyen se túl nedves, se túl száraz, és azt se hagyjuk, hogy felmelegedjen. Az a legjobb, ha körülbelül egy kilogramm gilisztával kezdjük a projektet, hiszen úgyis folyamatosan szaporodni fognak, azt azonban nem árt tudni, hogy néhány év kell ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű gilisztatrágyánk legyen. 

A gilisztákkal teli földet 1-2 hetente érdemes megöntözni, mivel folyamatosan nedvesen kell tartanunk a talajt, ahol élnek. Addig míg nem lesz trágyánk, használhatjuk az így lecsöpögő "gilisztás vizet" öntözéshez, tele van ugyanis hasznos tápanyagokkal. A földet rétegezzük szerves hulladékkal, mint a banánhéj, az almahéj, illetve bármi, amit például a komposztba raknánk, ezek lesznek ugyanis a giliszták táplálékai. A gilisztázásban a legnagyobb munkát talán a doboz elkészítése jelenti, de ha ezzel megvagyunk, onnantól a giliszták végzik majd a dolgukat.