Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mindössze a termőterület ötödén vetettek Magyarországon jó minőségű, ellenőrzött búza vetőmagot, ami a Gabonakutató Nonprofit Kft. szerint rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat és élelmiszerbiztonsági szempontból is aggályos. A cég közleményében megállapítja, hogy a gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.
Szilágyi Lászlót, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben. Ugyanakkor tavaly a teljes őszi búza vetésterület mindössze 20 százalékába került fémzárolt vetőmag, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya, miközben a nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van.
Az ügyvezető igazgató rámutatott: egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár, ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos - figyelmeztet a közlemény.
