Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hozzátette: a magyar élelmiszeripar export árualapjának létrehozásában kiemelten fontos a magyar sertéságazat fejlesztése, mivel a vágóhidak esetében elmaradt fejlesztések az ágazat versenyképességének csökkenéséhez vezettek. A sertésállomány csökkenése is jelentős kihívás elé állította az ágazatot, a kormány ezért 2012-ben elfogadta a sertésstratégiát - tette hozzá.
Kifejtette: ennek értelmében 2020-ig a 3 milliós sertésállományt meg kívánják duplázni, ami mintegy 20 ezer új munkahelyet is hoz a magyar gazdaságnak.
A most bejelentett beruházás, amelyet az Mcs Vágóhíd Kft., a Bonafarm csoport tagja hajt végre, a teljes magyar sertéságazat fejlesztését, illetve a magyar élelmiszeripari kivitel növekedését is szolgálja - hangoztatta Szijjártó Péter.
Az államtitkár az MTI kérdésére közölte, a Bonafarm Csoport új vágó- és csontozó üzemének az első üteme valósul meg 2016 végéig, ami a vágástól a félsertés hűtéséig tartó technológiai folyamatot foglalja magában. Az ez után következő fázisok a csontozásra, a feldolgozásra és a szennyvíztisztításra vonatkoznak, ezeknek a technológiai folyamatoknak a megvalósítása jelentheti a második és a harmadik fázist. A beruházó annak alapján dönt a folytatásról, hogy az első ütem megvalósítása milyen eredményekkel jár - mondta.
Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország gazdasága nyitott, teljesítményét nagymértékben meghatározza a kivitel alakulása. A magyar export értéke már több mint 83 százaléka a GDP-nek. A múlt évben - 6 százalékos növekedést követően - a teljes magyar kivitel értéke meghaladta a 108 milliárd dollárt. A magyar gazdaság növekedése szempontjából rendkívül fontos, hogy a magyar kivitel folyamatosan bővüljön - fejtette ki.
Az államtitkár elmondta: az export növelésében fontos szerepet töltenek be azok a piacok, ahol inkább a minőségi verseny dominál, és nem a mennyiségi. Továbbá azok, ahol a magas hozzáadott értéknek van jelentősége, és az állandó innovációra is szükség van. Ezért a magyar gazdaság fő exportnövelési ágazatai - főként keleti irányban - a mérnöki és az IT-, valamint a vízgazdálkodási szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari termékek. A "zászlóshajó" pedig az élelmiszeripar lesz keleti irányban.
Értékelése szerint a keleti piacokon gyors a növekedés, ami kedvező a magyar vállalatok számára, mivel az életszínvonal emelkedésével új fogyasztói szokások jelennek meg, s nő az igényes kereslet. A magyar élelmiszeripar versenyképességét növeli az ország GMO-mentessége is, valamint a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás. Utalt arra, hogy a közeljövőben a magyar élelmiszeripari termékek - például a fagyasztott sertés, kacsa és libahús-termékek - előtt megnyílhat a kínai piac is.
Pókos Gergely, az Mcs Vágóhíd Kft. vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a Bonafarm Csoport több mint 100 kis- és közepes méretű sertéstenyésztő partnerrel dolgozik együtt és évi 350 ezer sertést dolgoz fel. Az új üzem elkészültével évente egymillió sertés feldolgozására lesz mód. Az új üzemben 350 ember dolgozik majd.
Csányi és Nagy kéz a kézben
A vágóhidat a 1,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű mohácsi Mcs Vágóhíd Kft. valósítaná meg, amely az MTI szerint a Pick Szeged Zrt., valamint a Home 2000 Kft. tulajdonában áll. Az előbbit a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt., míg az utóbbit Nagy György tulajdonolja. Korábbi nyilatkozatok szerint a gigavágóhíd egy műszakban egymillió sertést tudna feldolgozni évente.
Az Mcs Vágóhíd Kft.-t Nagy György képviseli, ő a cégjegyzésre jogosult személy. Mint ismert, mindkét befektető szerepel a száz leggazdagabb magyarról készített legfrissebb listán, amelyen Csányi az első, Nagy pedig a 49. helyet foglalja el.
Három ütemben fejlesztenének 2016-ig
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánításhoz készült korábbi rendelet hatásvizsgálata rögzíti, hogy a mohácsi fejlesztések "2013-16 között három ütemben, megközelítőleg 15 milliárd forint értékben" valósulnának meg. A beruházások üzembe helyezését követően több mint 400 új munkahely létesülne. A "konjunkturális előrejelzések alapján a beruházás gyorsított ütemterv szerinti megvalósítása lenne kívánatos", és kedvező kormánydöntés esetén a projekt kivitelezési "időhorizontja" reálissá válna, mivel a hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával a részben önerőből, részben banki hitelből megvalósuló beruházás megvalósítási ideje csökkenne. Mindezt arra vonatkoztatva állíptották meg, hogy már korábban felmerült, hogy a projektet .
