Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Corey Callaghan, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy időt és pénzt nem kímélve mérték fel a madárpopulációt, mivel fontosnak tartják a biodiverzitás számbavételét. A madarak populációjának megállapítása például segíthet egyes fajok kihalásának megelőzésében. A világ madarainak megszámlálása ugyanakkor nagyon bonyolult feladat, nem vezet pontos eredményre, becslésekkel dolgoznak a kutatók. Korábbi becslések szerint 200-400 milliárd madár élhet a Földön, és ezek 10-13 ezer madárfajhoz tartoznak.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Az ausztrál kutatók 9700 ma is élő madárfajt vizsgáltak meg, ezek a ma is élő ismert madárfajok 92 százalékát adják. A fennmaradó 8 százalékról nagyon bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, de mivel amúgy is ritka fajokról van szó, figyelembe vételük nem változtatna érdemben a becslésen. Az elemzéshez az elmúlt évtized madármegfigyelők által rögzített, online adatbázisban szereplő adatait - egymilliárd feljegyzést - használták fel. Az adatokat pedig azután modellezéssel és a helyszíni szakértőktől származó információkkal finomították, és így jutottak el a szerintük pontosabb becsléshez.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált tanulmány szerint a legtöbb madár az északi féltekén él: Európában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában, az Arab-félsziget egyes részein és Észak-Amerikában. Ezzel szemben nagyon kevés madár van például Madagaszkáron és az Antarktiszon.
- hangsúlyozta Callaghan.
A fajok 12 százalékának egyedszáma kevesebb mint 5000. Ezek között van a nagyon ritka kínai üstököscsér (Thalasseus bernsteini), a rég kihaltnak hitt lármás bozótjáró (Atrichornis clamosus) és a röpképtelen dobos guvat (Habroptila wallacii). A feketebegyű guvatfürjből (Turnix melanogaster) pedig csupán mintegy 100 példány létezik. Egy faj populációja méretének meghatározása döntő lépés a fajfenntartás felé. Ha jól ismerjük a számukat, megtudhatjuk, melyik fajok sebezhetőbbek és nyomon követhetjük, hogyan változik ez az idő előrehaladtával - mondta Corey Callaghan.
A legritkább madarak a vizsgálatok szerint a kivik és a lábasguvatalakúak családjába tartozók. A madarak táplálkozását is megfigyelték: a legtöbb jelenleg élő madár gerinctelenekkel, például férgekkel táplálkozik (15 milliárd), de vannak mindenevők is (13 milliárd). A legritkábbak a dögevők (194 millió) és azok a madarak, amelyek a virágok nektárját fogyasztják (479 millió). A számok alakulását 5-10 évente kell átvizsgálni.Ha a madarak száma csökken, azt jelzi, hogy veszélyben van ökoszisztémánk egészsége - írják a kutatók. A szakértők úgy vélik, módszerük más állatfajokra is alkalmazható.