A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett a magyar földeken, de még nem lehet fellélegezni.
Az Alföldön egyre nagyobb szükség lenne a csapadékra, már többfelé is aszály van.
A következő hetekben bőséges csapadékra lenne szüksége a kukoricának és a napraforgónak, de ez egyelőre elmaradni látszik.
Az első félévben 20 százalékkal több, közel duplaannyi esett a szokásosnál, mint a tavalyi aszályos év első hat hónapjában.
Már több mint harminc napja nem esett az eső a németalföldi földekre, egyre elkeseredettebbek a termelők.
Csapadékból bőven kijár idén, de vajon lesz-e a tavalyihoz hasonló kánikula és aszály Magyarországon?
Magyarországon volt csapadék, de több uniós tagállam aggódhat az idei nyár miatt.
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg.
Szárazabb és melegebb léghullámok érkeznek az ország fölé, ami segíti a növények növekedését.
Az Alföld nagy részén május elejére már gondokat okozott a mezőgazdaságnak a csapadékhiány.
A tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára.
Az Alföldön csapadékra lenne szükség, mert a talaj fölső néhány centiméteres rétege, ahol a magok illetve a kis növények elhelyezkednek, mostanra kiszáradt.
Magyarországon egyelőre nem kell aszálytól tartani, de Spanyolországban már most rendkívül nagy a baj.
Spanyolországban az aszály miatt 3,5 millió hektáron veszett oda a gabonatermés.
A legfrissebb műholdas adatok szerint Európa területének negyedét sújtotta talajszárazság április elején.
Az OMSZ elemzése szerint az átlagnál melegebb és kissé csapadékosabb volt a március.
Az előrejelzések szerint az idei évben sem lesz nyugta az emberiségnek a szélsőséges időjárástól.
Jól jönne az őszi vetéseknek a csapadék, ám máshol meg épp a belvíz okoz problémákat.
Már több mint egy hónapja nem esett jelentősebb mennyiségű eső Franciaországban.
Jelentős a csapadékhiány Európában, ez pedig tavasszal még komoly gondokat okozhat.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.