Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
184 millió új fát ültettek el Magyarországon az elmúlt években különféle programok keretén belül.
Újrónafőn indult el a Településfásítási Program következő, tavaszi ültetési időszaka.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Tízezer fát ültetnek el tavasszal országszerte.
Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban.
Egy nagyobb országnyi természetes erdő regenerálódott.
Vannak területek, ahol a fásítás épp az elsivatagosodást gyorsítja fel.
Az erdősültség tekintetében csehebbül állunk, mint Görögország.
Az agrártárca a magángazdálkodókra és az állami erdészetekre is számít.
Sokat romlott az erdők egészségi állapota
Megnövelték a támogatásokat.
Messze még a 27 százalékos erdősültség
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.