Már a következő néhány évben átlépheti az 1,5 Celsius-fokos határt a globális felmelegedés.
A magyar kutató úgy gondolja, korrekt számítás szerint 2050 körül jöhet az emberiség totális összeomlása.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, előtérbe kerültek a hasznos élő szervezetek.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Nagy István elmondta, a szélsőséges időjárás globális kihívások elé állítja hazánkat is, amit egyedül nem tudunk megoldani.
A tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára.
Már idén is a szokásosnál forróbb nyár várható, de az igazi nagy baj 2024-ben üt majd be.
Egy új kutatás lehet a kulcsa annak, hogy rizsföldeket tudjunk ültetni a vörös bolygón?
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
A magyar kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát.
Csökkent a húsmarhatartás jövedelmezősége Magyarországon, sok a nehézség, fontos a hatékonyság.
2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit.
Spanyolország, Belgium és Magyarország felelőssége a kiszámítható körülmények biztosítása az európai gazdáknak.
Magyarországnak a jelenleginél többet kellene tennie a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.
A földigiliszták munkájukra hívja fel a figyelmet a Kwizda által alapított Nova Agriculture díj, amelynek összdíjazása idén több mint kétmillió forint.
Drágábbak lesznek az élelmiszerek, mert romlik a földek minősége, ráadásul a klímaváltozás is csak fokozza a bajt.
Ha elegendő élelemmel akarjuk ellátni a folyamatosan növekvő emberiséget, fokoznunk kell a mezőgazdasági termelés intenzivitását.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.