Mit kell tudnia a magánerdő tulajdonosoknak a többlethasználati megállapodáson alapuló erdőgazdálkodásról?
Sok olyan magánerdő-tulajdonos van, aki nincs tisztában a földhasználat szabályozásának alapjaival.
Vis maior oka lehet az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés is.
A kormány hivatalos honlapján megjelent az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet.
Az Agrárminisztérium egyik fő célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
Január 1-jén lép hatályba az új törvény Magyarországon, több módosulásra is lehet számítani.
Megjelent az egyes földügyi törvények módosításáról szóló szabályozás, itt van minden részlet, amit tudni érdemes.
Komoly esélye van arra Magyarországnak, hogy a jövőben regionális szinten meghatározó agrárországgá váljon.
2021-ben már súrolta a 2 millió forintot a termőföld átlagára.
Még nincs megfelelően rendezve az osztatlan közös tulajdonú erdők használata.
Erőfeszítések és kérdőjelek árnyékában a hazai földpiac.
A szabályok 2021. június 5-én lépnek hatályba.
Kiadvánnyal is segíti a NAK az érintetteket.
Évtizedek óta nem látott mozgás indulhat a földpiacon.
Valósággal felrobbantak az árak.
Soha nem látott fölpiaci mozgások jöhetnek.
Már készül a javaslatcsomag az agráröröklés kérdésének rendezésére.
Igazi magyarországi sajátosság az osztatlan közös földtulajdon.
Az év első Agrár Klubja az osztatlan közös tulajdonok felosztásáról szólt.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.