Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
Piaci viszonyaink konszolidálása után, az agráriumnak most meg kell küzdeni a klímaváltozással is.
El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.
A vízmegtartó gazdálkodás hozzájárul az ökoszisztémák diverzitásához és stabilitásához is, mivel segít megőrizni a vizes élőhelyek állapotát.
Számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását az uniós keretek között kialakított hazai agrártámogatási rendszer.
Ezek voltak az Agro-ökológiai Program első évének eredményei és legfontosabb tapasztalatai.
A mélyfekvésű területen tevékenykedő gazdák körében végzett felmérést az Agrárkamara.
A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül fogják megérezni a magyarok.
Egy bizonyos szempontból valóban víznagyhatalom Magyarország, de a teljes kép ennél kicsit kevésbé hízelgő.
Sürgősen lépni kell az Alföld elsivatagosodása ügyében, ám a megoldás tekintetében még nagy az ellenállás a társadalom részéről.
Súlyos következményei lehetnek annak, hogy egyre gyorsabban fogynak a Föld felszín alatti vízkészletei.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
Magyarországon is egyre szélesebb a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok tárháza.
Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.
Befejeződött a belvízelvezetés és vízvisszatartás közötti egyensúly megteremtését célzó fejlesztés az Alföldön.
Eddig mintegy 50 millió köbméter többlet vizet tartott vissza a vízügyi ágazat, amire később nagy szükség lesz az agráriumban.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás birtokmérettől függetlenül minden gazda számára óriási segítség lehet.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.