A káposztát sem kímélei az orosz embargó
A csapadékos időjárás okozta megbetegedések tovább nehezítik a káposztafélék termesztőinek életét.
A csapadékos időjárás okozta megbetegedések tovább nehezítik a káposztafélék termesztőinek életét.
Az első körben pár nap alatt elszipkázták a támogatási forrásokat. Most tagállami szinten porciózzák ki a keretet.
Az üzem évi 75 ezer tonna nyers paradicsommal képes megbirkózni.
A növénytermelés továbbra is lefelé, az állattenyésztés felfelé húzza az árakat.
Az orosz embargó által sújtott európai termelők 125 millió eurónyi kompenzációt kapnak.
Kis terülten is lehet jó piacot működtetni, mégpedig olyan áruval, melyekért rajonganak a vevők.
A növényi termékek ára csökkent, az állati termékeké nőtt júniusban.
Az unió 400 millió euróból kártalanítaná az embargót elszenvedő mezőgazdasági termelőket.
A növénytermelés lefelé, az állattenyésztés felfelé húzza az árakat.
Az igazság a biotechnológiáról, a GMO-ról, a falusi paradicsomról és a lila karfiolról.
Nézzünk szembe a valósággal!
Rengeteg kárt okozott az eső és a vihar a szántóföldeken és a gyümölcsösökben.
Pedig 2013-ban közel 140 ezer tonna paradicsom termett Magyarországon.
Éves szinten 130 milliárdos természeti kár éri a gazdákat.
Felszabadították a szinergiákat.
Jövőre is megtartják a megnövelt pályázati összeget.
Nagyon rákapcsoltak az utóbbi napokban az ellenőrző hatóságok.
A felnőtt magyar lakosság számára az egészség mint élelmiszervásárlási szempont egyelőre nem elsődleges.
Több mint félmilliárd forint a veszteség, de a termelők nem kaphatnak kártérítést.
A legnagyobb mértékben a burgonya ára emelkedett, míg a búza és a vágómarha ára lejtmenetet vett.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.