Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2023.09.29.) napon.

2023.09.29. péntek: A pára- és ködfoltok (legkésőbb délelőtti) feloszlását követően többnyire derült, napos időre van kilátás. Csapadék nem lesz. A légmozgás mérsékelt marad, csak Sopronnál fordulhatnak elő időnként élénk széllökések déli irányból.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul.
Késő estére többnyire 14 és 19 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2023.09.30 szombat: A hidegfront keskeny, szakadozott felhőzete tovább vonul délkelet felé, de emellett így is sok napsütés valószínű. Általában száraz idő lesz, néhol azonban előfordulhat záporeső. A délnyugati, majd az északnyugati, északi szelet sokfelé élénk, néha erős lökések kísérik. Délutánra 22 és 28 fok közé melegszik fel a levegő.

Friss híreink:

Kockázatok mellett hízik az idei libamáj

Idehaza a csökkenő vásárlóerejű lakosság, az európai piacon pedig a várhatóan újra felélénkülő francia termelés jelenti a legfőbb értékesítési kockázatot a hazai víziszárnyas-ágazat számára, amely a rendkívüli károkat okozó Covid-járvány miatt ma is csak óvatosan tekinthet a jövőbe. További rizikó, hogy a madárinfluenza – a jelenlegi mentesség ellenére – vélhetően még beleszólhat az őszi-téli hónapok termelésébe is. Utóbbira ugyanakkor középtávon megoldást jelenthet a jelenleg még kísérleti fázisban lévő vakcinázás, amely rövidtávon okozhat még túltermeléshez közeli helyzetet Európában. A csökkenő takarmányárak, a fokozott állategészségügyi intézkedések viszont – ha nem is azonnal – de reményre adnak okot a hazai termelők számára is.

Beindul a rovarbiznisz - Több mint hatmilliárdos üzem épül Magyarországon

Szakértők szerint a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve. Már Magyarországon is van olyan piaci szereplő, amely a rovarfehérjék előállításával újabb lehetőségeket nyújthat az agráriparban.

Lassan vége a magyar krumplinak is - teret hódít az import az országban

Évről évre egyre kevesebb krumplit termesztenek Magyarországon, a zsugorodó területek miatt pedig a termésmennyiség is folyamatosan csökken - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Kiemelték, ez a zuhanás az étkezési- és a vetőburgonyára egyaránt igaz, amit jól tükröz az is, hogy jelentősen megugrott az import mennyisége hazánkban, az étkezési burgonya esetében például 35-40 százalék körül mozog évente, a behozatal jellemzően Lengyelországból, Németországból és Franciaországból érkezik.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Kapkodnak a tervgyári házakért a magyarok: elképesztő, milyen áron kelnek el a Kádár-kockák

Budapesten átlagosan több mint 700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el a Kádár-kockák, de összességében azért is keresik a magyar lakásvásárlók a tervgyári házakat, mert azokat kedvező áron meg lehet venni. Ugyanakkor a legtöbb ilyen ingatlannal foglalkozni kell, de jól jön például, hogy jellemzően szabványméretek szerint épültek, így például egy ablakcserét is jóval egyszerűbb eszközölni. Az ingatlanpiaci szakértők szerint a CSOK változása sem fog sokat befolyásolni a piacon.

Nem csak ma okoz problémát a gluténérzékenység: így étkeztek gluténmentesen nagyszüleink idejében

Habár napjainkban jelentősen megnövekedett a különféle élelmiszer intoleranciákkal érintett esetek száma, a gluténérzékenység egyáltalán nem nevezhető modernkori betegségnek, azonban annak idején a betegeknek sajnos nem volt lehetősége a probléma szakszerű kivizsgálására. Mit tettek nagyszüleink, dédszüleink idejében, ha valaki az emésztőrendszer rejtélyes bántalmaitól szenvedett, hogyan magyarázták a jelenséget? Hogyan lehetett felderíteni a probléma kiváltó okát és milyen gluténmentes ételeket készítettek őseink?