Annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény a bogyós gyümölcsökre, a hazai termesztés az elmúlt évtizedekben igencsak háttérbe szorult. Részben a klímaváltozás, részben a magas kézimunkaerő igény miatt sajnos egyre kisebb területen foglalkoznak hazánkban bogyósokkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az éghajlatváltozás ellenére lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére.

Egyre többen ültetnek ilyen növényeket itthon: tudhatnak valamit?

A magyar kertekben is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az olajfák és a pálmafák.

Az idei évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására előresietett a természet, a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásos szezonkezdet előtt már elindult az idény. Nincs ez másként a bogyósoknál sem, a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is korábban érésnek indult. A körkép szerint idén közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből. Bár a fogyasztók és a feldolgozóipar is igényelné, a bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben igencsak visszaszorult. Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban:

• Nógrád vármegyében 16 hektáron,
• Heves vármegyében 10 hektáron,
• Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés.

A régebben oly közkedvelt bogyósgyümölcs a kiskertekbe szorult vissza. Ennek hátterében az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás miatti magas munkaerő-igény, illetve a magas munkaerőköltségek állnak.

Nem mindegy, mikor szeded le a barackot: így kárba mehet az egész termés

A zöldségek, gyümölcsök érése egy folyamat, így ha már termesztjük őket, szedjük le jókor.

Nem rózsás a helyzet

Már 2 évvel ezelőtt is komoly nehézségekkel néztek szembe a termelők. Lapunk akkor például arról számolt be, hogy volt olyan gazdaság is, ahol a bokrokon maradt több kamionnyi termés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2020-ban 1222 hektáron termesztettek ribiszkét hazánkban és 1170 hektáron takarítottak be összesen 4065 tonna termést. A korábbi éveket tekintve a 2018-as esztendő volt kiemelkedőbb a betakarított ribiszke mennyiségét illetően: a gazdálkodók mintegy 1273 hektárnyi összterületből 1214 hektáron takarítottak be összesen 4749 tonna termést. A KSH adataiból kiderült az is, hogy a ribiszke termőterülete 2014 és 2020 között csökkenést mutat, ez azonban nem egyenesen arányos a betakarított termés mennyiségével. Hiszen, míg 2018-ban mintegy 600 hektárral kevesebb volt a termőterület 2014-hez képest, a betakarított termés mennyisége mintegy 80 százalékkal több volt 2018-ban, mint 2014-ben. A többi bogyósunkkal pedig így állunk jelenleg:

• Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, jó terméskötödés esetén 10-20 t/ha között változik.
• Köszméte-termesztésünk tíz évvel ezelőtt 100-150 ha felületet tett ki, ma alig éri el a 10 hektárt, viszont a 2022. évi rendkívüli aszályos időszakot leszámítva, az utóbbi öt évben a hektáronkénti termésmennyiségek a 25-30 tonnát is elérték. Mindez azt mutatja, hogy ebben a szegmensben jelentős technológiai színvonalemelkedés tapasztalható.
• A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik. Mivel döntően az élelmiszeripar használja fel a terméket, mint természetes színezőanyagot, így a felvásárlás egyszereplőssé vált, ami az árakat is alacsonyan tartja. Az értékesítési lehetőségeket tovább nehezíti, hogy a lényegesen egyszerűbben termeszthető szántóföldi kultúrákkal helyettesíthető a bodza, így, ha jó termés van ezen kultúrák esetében, akkor a felvásárlók bodza helyett az olcsóbb terményt választják.
• A ribizlitermelők talán valamivel jobb helyzetben vannak, hiszen a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése jelenleg, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal.

Mennyi az annyi?

Bár látszik, hogy a ribizli nem csúcskorát éri, ha valaki mégis szívesen fogyasztaná, viszonylag elérhető áron juthat hozzá. A Budapesti nagybani piacon a hazai I. osztályú gyümölcs kilóját 1200-1400 forint körüli áron adják. Boltokban pedig jóformán nem is lehet kapni frissen, csak fagyasztott formában, de az sem érhető el mindenhol. Pálinkaként viszont előszeretettel fogyasztják a magyarok, hiszen ribizlipálinkát rengeteg boltban és étteremben is árulnak. Fél liter átlagosan 10 ezer forint felett kapható.

Még a klímaváltozás ellenére is jól lehetne termeszteni a bogyósokat

Magyarországon hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztése terén. Bár az éghajlatváltozás hatásai nagyban megnehezítik a termelők dolgát, így is lenne lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe. a gyakorlatban. A legújabb technológiák, mint a küszöbön álló drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt.