Áttörést értek el a szakemberek a dió károsítói elleni védekezésben

agrarszektor.hu
Néhány éve komoly kihívással kell szembenéznie a diótermesztőknek, ugyanis új károsítók jelentek meg, valamint az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni. A szeptember 8-án megrendezett XIV. Tóti Diófesztiválon megtartották a hagyományos diótermesztési konferenciát, ahol a jelenlevők egyebek mellett a dió új károsítóról és az ellenük való védekezésről is beszéltek. A Magyar Mezőgazdaság hírét szemléztük.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az köztudott, hogy a globális felmelegedés kedvez az atkáknak, és dión is mind gyakoribb a szemölcsös, illetve a nemezes gubacsatka kártétele a lombon. Különösen a dió szemölcsös gubacsatka szaporodik nagy számban a meleg nyarakon, olykor gazdasági kárt is okoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabó Árpád, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar rovartani tanszékén vizsgálta a kártevő életmódját és a védekezési lehetőségeket. Az atka kifejlett alakban telel a rügyekben vagy a kéregrepedésekben. Élete legnagyobb részét a levélen kialakuló apró gubacsokban tölti, akkor érdemes védekezni ellene, amikor előjön a telelőhelyéről, vagy amikor oda tart. Vagyis az ellene való védekezésre a tavaszi, rügyfakadás utáni időpont a legkedvezőbb. Amikor az első levelek kiterülnek, és van némi lombfelület, akkor kell speciális atkaölő szerrel permetezni, mondta Szabó Árpád. A módszerrel az egyetlen probléma az, hogy egyetlen atkaölő szert lehet használni a dióban szükséghelyzeti engedéllyel, ez pedig a Flumite.

Szabó Árpád elmondta, hogy sokkal jobb eredményt értek el a fák beinjektálásának kísérletével, ami a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen bevált technológia. Az abamectin hatóanyagot juttatták a fatörzsbe három dózisban, és kiváló eredményt értek el. Két héttel az injektálás után elpusztultak a szemölcsös gubacsatkák, és a hatás több évig tartott. Sajnos a módszer egyelőre nem engedélyezett, és néhány gyakorlati kérdést is tisztázni kell még.


Főként az északkeleti országrészben okoz nagy gondot a dióbél elszíneződése, rothadása, ennek okait próbálja feltárni a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetében Karaffa Erzsébet és Zabiák Andrea, illetve a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet újfehértói állomásán Takács Ferenc. Rothadt és egészséges dióból tenyésztették ki és azonosították a kórokozókat, és öt elég gyakori gombafajt találtak. Közülük a Botryosphaeria sp. és a Diaporte sp. okozza a bél elszíneződését, rothadását. Képesek a zöld burkon keresztül fertőzni a magbelet, illetve pollennel is átvihető a Diaporte.

A Botryosphaeria pedig nagyon sok gazdanövényben ismert, fás betegségeket okozó gomba, többek közt a szőlő esca betegségének egyik okozója. Ott van tehát a növényben és a szállítószöveteken keresztül behatol a magba is. Mivel komplex fertőzés okozza a tüneteket, fontos a megelőző védekezés, a beteg növényi részek eltávolítása az ültetvényből, emelte ki Karaffa Erzsébet. Csak száraz időben metsszük a diót, javasolta, mert akkor kevés gombaspóra kerül a levegőbe, kisebb a fertőzési kockázat. Virágzáskor pedig gombaölő szeres kezeléssel lehet visszafogni a betegség terjedését, erre a laboratóriumi vizsgálatok, és az első szabadföldi próba szerint alkalmas a Folicur Solo, a Luna Experience és a Switch.

Magyarországon 2011 óta terjed az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy. A dió zöld burkában fejlődnek ki a lárvái és az összerágott, nedvesen rothadó burok alatt ronda fekete lesz a dió héja, így eladhatatlanná válik a termés. Oláh Richárd, a Szent István Egyetem rovartanosa vizsgálta a kártevőt és védekezési kísérletet állított be. Drónnal juttattak ki a fák fölső részére csalogatóanyaggal kevert rovarölő szert (Cera Top és Mospilan vagy Sivanto Prime), amit az érési táplálkozást folytató legyek megesznek, így a növényvédő szer közvetlenül fejti ki a hatását. Az idén július második felében jelentek meg az első legyek mindkét kísérleti ültetvényben, a rajzáscsúcs pedig augusztus közepén-végén következett be. Ennél a kártevőnél ismételt permetezésekre van szükség, mert július második felétől október elejéig repül. A csalogatóanyagos kezelés előnye, hogy nem fontos jó permetléborítást elérni, elég nagy csöppekkel befröcskölni a lombot. Sok víz sem kell hozzá, a hatóanyagot pedig kis mennyiségben is elég használni, mégis nagyon hatékony, mert a kártevők megkeresik és megeszik.

A HelloVidék is összegyűjtött néhány most is alkalmazható védekezési módszert a dió károsítói ellen.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?