Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Folyamatosan változik a bevethető szerpaletta a mezőgazdaságban. Látványosan szűkül a kémia megoldások köre, miközben nő a biológiai ágensek és mikroelemek felhasználása. A lombtrágyák, algák, talajbaktériumok, aminosavas vagy huminsavas készítmények terjedése nemcsak a környezet- és fogyasztóvédelmi aggályok miatt nő, hanem az aszályosra hajló és egyre szűkebb beavatkozási időt hagyó időjárás miatt is.
Az állományt támadó gombás betegségek ellen is egyre többen alkalmaznak biológiai ellenszert, például hiperparazita talajgombát, de a kártevők ellen is megjelentek hasonló megoldások. A jelenség világszinten tapasztalható, de a szigorú környezet- és fogyasztóvédelmi standardekkel rendelkező Európában a legerőteljesebben. Európa ma a világ legnagyobb biostimulátor-értékesítési régiója.
A második helyezett az egész észak-amerikai régió és a harmadik egész Ázsia, nagyjából 20-20 százalékos részesedésssel. Ez a rangsor az amerikai agrárminisztérium (USDA) becslése szerint 2025-ig nem is fog megváltozni, de Latin-Amerikában drámai gyorsasággal bővülhet a piac. Az elemzők úgy vélik, hogy 2025-re mind a négy régió biostimulátor-értékesítése meghaladja majd az 1 milliárd dollárt.
Magyarországon a növényvédő szerek felhasznált volumene 2017-ben 7,3 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. A gombaölő szerek iránti kereslet nem változott, a rovarölő szereké azonban 4 százalékkal növekedett (a csávázószerek szűkülése miatt azóta tovább emelkedhetett- agrárszektor.hu). A gyomirtó szerek értékesített mennyisége 3 százalékkal visszaesett, míg az egyéb szereké - ahová az említett biostimulátorok tartoznak - 26 százalékos növekedést mutatott a 2016. évi forgalomhoz képest. Így állt elő az a helyzet, hogy a teljes értesített mennyiség harmadát (33%) az "egyéb" készítmények tették ki - és ezzel átvették a vezető helyet a gyomirtóktól.
Mivel a peszticidek közül a gyomirtók egységnyi ára a legnagyobb, és mennyiségben is hatalmas a forgalmuk, ezért nem csoda, ha a gazdák növényvédelmi kiadásainak csaknem felét (46%) ezek megvásárlása teszi ki. Ehhez képest a szintén nagy tömegben vásárolt egyéb készítményekre csak 10 százaléknyi összeget fodítottak. Vagyis ezek relatíve még mindig olcsó termékeknek számítanak.
A biostimulátorok növekvő aránya az alábbi ábrán még szemléletesebben követhető. Az is világos, hogy a gyomproblémára ezek nem adnak választ, így a herbicidre kiadott pénz nem csökkent (csak a mechanikai gyomirtás növelésével csökkenhetne - agrárszektor.hu). Az AKI adataiból az is kitűnt, hogy a totális gyomirtók - melyek állományszárításra is alkalmasak - töretlen népszerűségnek örvendenek.
Egyébként a növényvédelemben használható készítmények száma alapján a legbővebb szerválaszték is a gyomirtók terén áll a gazdák rendelkezésére. A betegségek elleni védekezés is hangsúlyos, ehhez is elég széles a védelmi paletta, a rovarölők száma azonban már szűkös - ebben leginkább a szabályozási szigor hatását látjuk. "Egyéb" készítményből ma már lényegesen nagyobb választék szolgálja a gazdákat, mint ahány inszekticid forog a piacon.