Portfolio agrárkonferenciák 25% kedvezménnyel!
Meghirdettük az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciáinkat, ahova csak decemberben még 25% kedvezménnyel regisztrálhat!
Ne maradjon le!
Hagyományosan a fa illetve a fa hulladék nem alkot külön kategóriát a megújuló energiaforrások között, a biomassza fogalma által felölelt terület egy részét adja. Klasszikusan ide tartoznak a célirányosan termelt energianövények, mint például a nyárfa vagy az energiafűz, továbbá az iparból vagy mezőgazdaságból kikerülő fahulladékok. Az Eurostat legfrissebb, 2010-es évet vizsgáló felmérése szerint a teljes belföldi energiaszükséglet kielégítéséhez átlagosan 5 százalékkal járult hozzá a kifejezetten fából nyert energia. Csak a megújulók kategóriáját nézve azt láthatjuk, hogy az Európa ilyen forrásokból nyert energiájának átlagban a fele származott fából illetve fahulladékból, keletre és északra haladva pedig még nagyobb hányadot tesznek ki. A lista élén Észtország áll 96 százalékkal, őt Litvánia (88%), Finnország (85%), Lengyelország (81%), Lettország (78%) és Magyarország (77%). Hazánk a teljes energiaszükségletből történő részesedés szempontjából is meghaladta 2010-ben az uniós átlagot, mindösszesen 5,9 százalékát tették ki a fából és fahulladékból származó források a teljes energiafelhasználásnak.
Az uniós tagállamokban tavaly mintegy 429 millió köbméterre rúgott a fakitermelés, melynek 21 százalékát tette ki a kifejezetten energiacélú mennyiség. Európában jellemző módon fenntarthatósági elveket követ a fagazdálkodás, azaz lényegesen nagyobb, közel másfélszeres mértékű a visszapótlás, mint amennyit energia vagy ipari célzattal kivágnak. Ezen adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy az sem okozna gondot, ha az energiacélú kereslet nagyobb mértékben megugrana a közeljövőben.
Az ipari és energiacélokra szánt fafelhasználás arányát általában előbbi dominanciája jellemzi, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovákia területén 93 százalékát szívta fel az ipar a teljes fakitermelésnek. Egyedül három tagállamban volt fordított az arány, Olaszországban 74 százalékot, Görögországban 72 százalékot tett ki az energiacélú felhasználás, míg Magyarországon kiegyensúlyozottabb a helyzet, nálunk 48-52 százalékban arányul egymáshoz az ipari illetve az energiacélú termelés.