Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A lapnak Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnöke elmondta: a legnagyobb veszélyforrás továbbra is az ember. A fertőzött területekről pedig számtalan vendégmunkás érkezik Magyarországra. Ukrajnában és Romániában bevett gyakorlat, hogy a gazdaságok, ha a közelükben megjelenik a fertőzés, azonnal "behűtőzik" a jószágokat. Így pedig könnyedén kerülhet forgalomba fertőzött hús anélkül, hogy bárki is tudna róla. Mivel a betegség emberre nem veszélyes, így bátran lehet fogyasztani a fertőzött húsból, az ételmaradék ugyanakkor továbbadhatja a kórt az arra fogékony állatoknak, például az urbanizált vaddisznóknak, amelyek a szemeteseket is gyakran felforgatják - tette hozzá.
Az ágazat Magyarországon is súlyos munkaerőgondokkal küszködik, a cégek létszámhiányt igyekeznek külföldi munkavállalókkal orvosolni. A vendégmunkások miatt pedig egész Európa veszélyben van. A szakember szerint a közepes és a nagyüzemeknél minden feltétel adott ahhoz, hogy sikeresen tudjanak védekezni a kór ellen. A legnagyobb veszélyben a kerítés nélküli sertéstartók, illetve a szabadtartásban vagy háztájiban nevelt állatok vannak. A törpegazdaságokban, kis létszámú telepeken sok esetben nem éri meg kerékfertőtlenítőt és fekete-fehér öltözőt biztosítani, vagy épp kerítést építeni, hiszen az állományok értékének sokszorosát kellene ráfordítani ezekre a fejlesztésekre - mutatott rá a szövetség elnöke.
Kiss György szerint bizakodásra ad okot az Agrárminisztérium minapi bejelentése, miszerint a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét fogad sertéshúst Magyarországról, és hamarosan talán a húskészítmények előtt is megnyitják a határt. Ha a húskészítmények exportja elindulhat, akkor az egyébként nagy bajban lévő húsipar némi levegőhöz jut, és remélni lehet, hogy az élő sertésekre vonatkozó embargót is rövidesen feloldják. Hozzátette: ha az állomány 3-5 százaléka elindulhatna Szerbiába, már az is nagy segítség lenne az ágazatnak. Korábban a hazai élő sertések 10-12 százalékát szállították Szerbiába az állattartók.