Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az afrikai sertéspestis vírusa 2018 áprilisa óta van jelen a magyarországi vaddisznóállományban. A kezdeti, nagyon gyors terjedés következtében 2020 februárjáig már kilenc megyében igazolódott a vírus jelenléte, majd 2021-ben Fejér megyében is megjelent. Azóta a vírus terjedése jelentősen lelassult, gyakorlatilag megállt, kizárólag a már fertőzött területen belül fordulnak elő újabb pozitív esetek - tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih. Hozzátették, ezek száma is évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg 2022-ben 698, 2023-ban már csak 444 esetet állapított meg a hatóság, a hazai házisertés-állományokat továbbra is sikerült megóvni a betegségtől. A Nébih honlapján, december 4-ei adatok szerint jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak a sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek.
Járványvédelmi intézkedések, amiket be kell tartani
A sertéstartóknak tisztában kell lenniük a veszéllyel, a vírus sertésállományba történő behurcolásának lehetséges módjaival, valamint a behurcolás elleni hatékony védekezés eszközeivel. Fontos, hogy a mindennapi munkában rutinná váljanak a tudatosan és következetesen betartott járványvédelmi intézkedések.
A nagylétszámú, árutermelő, kereskedelmi telepeknek nagyon komoly járványvédelmi intézkedési tervet szükséges kidolgozniuk és működtetniük. A kislétszámú, saját felhasználásra tartott, úgynevezett háztáji állományoknál a fertőzött területen a Jó Sertéstartási Gyakorlat előírásait kötelező betartani, amely megtalálható a Nébih honlapján, az afrikai sertéspestis aloldalon - közölte lapunkkal a Nébih.
Kiemelt fontosságú, hogy csak legális állattartótól, megfelelő állatorvosi dokumentációval és bizonyítvánnyal vásároljunk malacot. Idegeneket ne engedjünk az állatok közelébe, ügyeljünk arra, hogy az alomanyag és a takarmány ne érintkezhessen vaddisznókkal. Mindig váltsunk ruhát, mielőtt a sertések közelébe megyünk. Ügyeljünk a ruházat, a lábbelik, a gépjárművek takarítására és fertőtlenítésére. Ne etessünk a sertésekkel állati eredetű mellékterméket (moslékot) és zöldtakarmányt.
A Nébih hangsúlyozta lapunknak, az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében a hatóság elrendelte a vaddisznó állománysűrűség drasztikus csökkentését. Ennek megfelelően minden évben valamennyi vadászatra jogosult határozatban kapja meg a területén minimálisan kilövendő vaddisznók darabszámát. A vaddisznóállomány szabályozása ennek teljesítésével megvalósul, ezen felüli kilövés nincs előírva a vadászatra jogosultak számára.
Kinek kell mintát küldeni és hova?
A fertőzött és a magas kockázatú területen minden kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni a vírus kimutatására, illetve kizárására - tudatta a hivatal. A mintákat a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatal által biztosított átvételi helyekre kell beszállítani, ahonnan azokat a Nébih szállítja a laboratóriumba. A laboratóriumba érkezést követő 72 órán belül megvan eredmény, a negatív eredmények azonnal elérhetőek a Nébih honlapján.
A felhasználásra szánt testeket az eredmény megérkezéséig elkülönítve, hűtve kell tárolni, amihez szükség esetén a Nébih tud hűtőkonténert biztosítani.
Fertőzött hús, nem fertőzött hús: mi lesz vele?
Közepes kockázatú területen a vaddisznó teste korlátozás nélkül felhasználható, feldolgozható. Magas kockázatú területen elejtett vaddisznó teste kizárólag Magyarországon belül használható fel. Ugyanakkor a fertőzött terület (beleértve az SZKT-t is) teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell. A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse. A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
Jó minőségű húsok kerülhetnek a kukába?
Lapunkhoz több olyan visszajelzés is érkezett, miszerint a nem fertőzött, de jó minőségű húsok kidobásra kerülnek, és nincsenek hasznosítva, étkeztetésbe vonva. Ahogyan a Nébih-től megtudtuk, fontos céljuk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözzék és támogassák azt, hogy lehetőleg minden kilőtt, fogyasztásra alkalmas test felhasználható legyen. A fokozott gyérítésnek viszont lehet olyan következménye, hogy a vaddisznóhús iránti tényleges keresletnél több vaddisznót lőnek ki. Ezeket a testeket sajnos az intézkedések részeként ártalmatlanítani kell. A hivatal ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ASP járvány vaddisznó állományban való terjedésének lassítása legeredményesebben a vaddisznó állomány fokozott gyérítésével, az állomány drasztikus csökkentésével érhető el.