A kutyák szaglóképességét különféle célokra használják a vadászattól a betegségek felismeréséig, ezért egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy mely tényezők befolyásolják ezt a teljesítményt - olvasható az ELTE közleményében.

Az ilyen feladatok speciális kiképzést igényelnek, viszont a képzett keresőkutyákkal végzett kutatások eredményei nem általánosíthatók az egész fajra

- magyarázta Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának kutatója, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent cikk első szerzője. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutatás során több mint négyszáz képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglási teljesítményét vizsgálták. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon bizonyos környezeti és demográfiai tényezők befolyásolják-e a kutyák eredményességét a szaglási feladatban.

A vizsgálat során azt a csoport által kifejlesztett és már farkasok esetében is sikeresen használt tesztet alkalmazták, amelyben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk. A teszt előnye, hogy nincs szükség kiképzésre, mivel a kutyák élelem iránti természetes motivációján alapul. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott; az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették a harmadik szintet, a legjobbak közé kerültek. A teszt során egy kísérletvezető - aki nem tudta, hol van az elrejtett jutalomfalat - figyelte, hogy a kutya spontán jelzett-e egy cserépnél (például a cserép nyalogatása, mancs ráhelyezése a cserépre, cserép orral bökdösése).

Az eredményekből kiderült, hogy az általános feltételezésekkel ellentétben a hőmérséklet (0-25 Celsius-fok között) és a páratartalom (18-90 százalék között) nem befolyásolta a kutyák teljesítményét. Azonban a teszt helyszíne fontos tényezőnek bizonyult. Azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen a szabadban. Ez arra utal, hogy a kinti helyszín ingerei inkább befolyásolják a szaglási feladatokban nyújtott teljesítményt.

Fontos eredmény az is, hogy nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem. Ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a két évesnél fiatalabb és a hat évesnél idősebb kutyák.

Tanulmányunk választ adhat olyan, a kutyák szaglási képességeit felhasználó szakembereket régóta foglalkoztató, fontos kérdésekre, minthogy a környezeti tényezők, az ivar vagy az ivartalanítás milyen szerepet játszik a kutyák szaglási eredményességében. Azáltal, hogy a kutatásunk során képzetlen kutyák nagy és változatos mintáját vizsgáltuk, jobban általánosíthatjuk a kapott eredményeket a tágabb kutya populációra

- összegezte Gácsi Márta, a kutatás vezetője.