A viperák élőhelyét a nedves, változatos szerkezetű, zsombékokkal gazdagított, részben vízborított láprétek és legelők képezik. A rákosi vipera kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, hazánkban jelenleg alig egy tucat elszigetelt populációja ismert a Kiskunsági, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéről, ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint - idézik fel a közleményben. Mint írták, az 50 centimétert alig meghaladó, gyenge mérgű és nem támadékony kígyó tápláléka túlnyomó többségében sáskákból, szöcskékből, illetve kisméretű gyíkokból áll. A telet dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódva, hibernált állapotban vészeli át.

Húsz éve próbálják megmenteni az utolsó magyar viperákat

Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.

A közleményben felidézik, hogy a Rákosvipera-védelmi Központ az MME és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 2004-ben létesült a nemzeti park területén. A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások, amelyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. A tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben megtörtént az első fogságban született rákosi viperák kibocsátása. Napjainkig 1020 ivarérett rákosi vipera kerül ki helyreállított vagy természetes élőhelyére, 14 kibocsájtási helyszínen - áll a közleményben.