Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A városi emlősök egyre nagyobbak és a súlyuk is egyre tekintélyesebb lett az elmúlt évtizedekben. A Communications Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez a kutatókat is meglepte. A szakemberek azzal persze tisztában voltak, hogy az éghajlat fontos befolyással bírhat az állatok testméreteinek ingadozásában, mert ezt az évszázados állatmérések is alátámasztják - írja az Origo a szaklap alapján.
Mint kiderült, meleg éghajlaton az állatok általánossággal elmondható, hogy kisebbek, mint az azonos fajok hidegebb környezetben élő populációi - ezt az elvet Begrmann-szabályként említik. A klímaváltozás miatt pedig egyre több városban mérnek melegedő hőmérsékletet, ahol nem szabad figyelmen kívül hagyni a hőszigető hatásokat sem. A hőmérséklet a városban tehát észrevehetően magasabb, mint a környező vidéki térségben a beton, aszfalt és más városi épületek miatt, amelyek elzárják a hőt.
A Floridai Természettudományi Múzeum kutatói az éghajlat és az urbanizáció közötti kölcsönhatást vizsgálták, valamint azt, hogy ezek hogyan befolyásolják az emlősök testméretét. A tudósok közel 140 500 testhossz- és tömegmérést elemeztek több mint 100 észak-amerikai faj esetében. Az adatokat az elmúlt 80 évben gyűjtötték: ezek közé a fajok közé tartoztak a nagyobb emlősök, például a farkasok, prérifarkasok, fehérfarkú szarvasok és más kisebb állatok is, mint a mezei egerek, egerek és cickányok. Ezt a rendkívül hasznos adatállományt a terület természettörténészeinek és a múzeumoknak köszönhetjük, akik széleskörű képet adtak arról, hogy a növekvő városiasodás milyen hatással van az emlősökre.
A szakemberek eredményei alapján valamennyi vizsgált emlős esetében nagyobb lett a fej-test hossza a városi területeken, a hőmérséklettől függetlenül. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a növekvő városiasodás eredményeként a városok új, megbízható élelmiszer-forrásokat biztosítanak az állatoknak - mind például a szemétfosztogató oposszumok és mosómedvék esetében. A tanulmány szerint ahogy a városok egyre nagyobbak lesznek, egyes állatfajok virágozni fognak, míg másoknak egyre nehezebb lesz megbirkózniuk a megváltozott körülményekkel; mindez a "nyertesek és vesztesek" megoszlást eredményezheti az emlősök között.
- mutatott rá Robert Guralnick, a Floridai Múzeum biológiai sokféleséggel foglalkozó kurátora.
Jelenleg nem világos, hogy a városi emlősök nagyobb mérete hosszú távon mit jelent. A kutatók szerint a humán élelmiszer-hulladék étrend hatásait is fel kell még mérni.