A sok bába között elveszik a Balaton, aminek van igazságalapja. Szári Zsolt Balázs leszögezte, egyik pillanatról a másikra nem fog tudni mindenen változtatni, ugyanakkor nagyon szeretné, ha az elmúlt időszak problémái annak rendje és módja szerint lennének kommunikálva - írja a Infostart.

 - ígérte, amiben több stratégiai partner, köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet segítségére is számít, hogy minél pontosabb képet lehessen kapni a magyar tenger vizében jelenleg zajló folyamatokról.

A tavalyi komoly algásodással és a vízminőség aktualitását illetően Szári Zsolt Balázs úgy fogalmazott, hogy tömérdek téves információ jutott el a nyilvánosság számára, mivel számos indok áll az algavirágzás hátterében. Többek között a Balatonba befolyó vizek minősége, amit a jövőben szinte percre pontosan szeretnének monitorozni, amire már vannak elképzelések és javaslatok. A másik lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagnak a kérdése. Mindehhez a legutóbbi kor sokat tett hozzá, különösen a foszfor tekintetében, ami az elsődleges kiváltója és "fő bűnöse" az időnként fellépő algavirágzásnak. Tehát a kotort anyag elhelyezése komoly állami feladat lehet, ami a mintegy 60 ezer hektáros vízfelület tekintetében nem kis problémát jelent.

Mostantól miniszteri biztos felel a Balaton élővilágáért

Szári Zsoltot nevezték ki.

A Balaton növény- és állatvilága már a múlt évszázad közepe óta is igen komoly változáson esett át: például nagyon sok helyen - köztük a tihanyi párszakasznál - végleg eltűnt az ősnádas. Mint kiderült, amióta az 1860-as években megtörtént nádaratás a tó déli szakaszán a vasút kiépítésekor, majd rá néhány évvel később megépült a siói zsilip, szabályozandó a vizet, hogy ne mossa el a vasúti töltés, azóta nagyon nehéz helyzetben van a Balaton, amihez legfeljebb már csak igazodni lehet, de változtatni nem. Egy-egy élőlénynek, vagy épp a horgászoknak és a hajózóknak kedvezhetnek a körülmények, de ez a Balaton egész élővilágára tekintettel ez már nem mondható el. 

A szakember arra is emlékeztetett, hogy miután a balatoni halászat hét éve megszűnt, a tóban élő halak hasznosítói kizárólag a horgászok maradtak. Mindez annyiban jelent változást, hogy előbbiekben nem igazán fajspecifikusan fogták ki az állatok, tehát vannak olyan fajok, amelyek sokkal kihasználtabbak, mások kevésbé. Éppen ezért vizsgálni kell majd, hogy az elmúlt 10-15 év óta tapasztalható letisztult vízben a halállományok vajon hogyan is érzik magukat, ugyanis "a halak nem örülnek neki, ha csapvízben kell tengődniük".

A tó fajszerkezetét illetően tisztán látható az utóbbi évtizedekben történt a változás. A 60-as években voltak olyan betelepítések, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük, köztük a busáénak sem, ami "az egyik legnagyobb gengszter, stresszor" a Balaton halállományát illetően, miután fölfalja az őshonos halfajoknak a táplálékbázisát. Állományuk azonban érezhetően csökken. Hasonló a helyzet az üvegangolna-fronton, már csak azok az egyedek vannak a tóban, amelyeket 1991-ben, vagy előtte lettek kihelyezve. A süllő viszont előkerült, amelynek - a kecskerák és a menyhal mellett - az utóbbi invazív faj okozta a vesztét korábban.

15-20 év múlva már ebben is rózsásabb képet láthatunk majd, aminek elsősorban az őshonos fajok örülhetnek. A halállomány pótlását illetően Szári Zsolt Balázs hozzátette: a pontyok esetében nincs gond, az említett süllő már kényesebb kérdés, hiszen igen erős kihasználtság alatt volt mindig is. Momentán csak a horgászok termelik ki a fajt, ami a fogási adatokat tekintve évi 60-80 tonna lehet a tó letisztult víze, és az évek óta tartó kormoránnyomás mellett.

Sokatmondó kutatás: kiderült, milyen hatással van a klímaváltozás a Balaton élővilágára

Sikerrel zárultak a kutatások.

A miniszteri biztos elmondása szerint a 2000-es években az akkori társaság hivatalosan néhány tonna süllőt fogott ki a Balaton vizéből, miközben a tóparti vendéglőhelyek forgalmi adatai szerint szezononként akár 80-100 tonna is fogyott - vagyis a Balaton soha nem tudta kitermelni a szükséges mennyiséget. Várhatóan ebben a hónapban az unió is rábólinthat, hogy a balatoni hal, mint oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék jelenhessen meg a piacon: itt elsősorban a ponty és a sülő a lényeges.