Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A neonikotinoid tartalmú vegyszerekre fogják immár Amerikában is a tömeges méhpusztulásokat. A hasznos rovarok bő negyede hullott el tavaly télen az Egyesült Államokban, de a mézelő méhek mellett más vadon élő beporzók (poszméhek, lepkék) populációi is komoly veszteséget szenvedtek. Mivel a neonikotinoid hatóanyagú rovarirtók a permetezhetőség miatt vízben is oldódnak, előbb-utóbb a folyókban, tavakban élő rovaroknál is éreztethetik káros hatásukat.
Az USA-ban eddig mindenféle korlátozás nélkül használták a "gyanússá vált" szereket több millió hektárnyi föld kezelésére. Annak ellenére, hogy például az Európai Unió 2013-ban két évre felfüggesztette a neonikotinoid alapú vegyszerek használatát, attól tartva, hogy a vetőmagokról leporladó csávázószerek okozták a tagállamokban tapasztalt méhpusztulásokat. A tilalom a határidő lejárta ellenére továbbra is érvényben van, az EU szemmel láthatólag nem tud mit kezdeni a problémával. Viszont az Egyesült Államokban és Kanadában is egyre többen követik példáját, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) ideiglenesen fel is függesztette a neonikotinoid tartalmú új szerek engedélyeztetését.
A gazdák természetesen nem örülnek a korlátozásoknak, hiszen így nehezebb gondoskodniuk növényeik megfelelő védelméről. A szakemberek sem látják egyértelműen megalapozottnak, hogy a tömeges rovarpusztulásokért a "kipécézett" szerek tehetők felelőssé.
A legutóbbi kutatások szerint a magyarországi méhpusztulások 1-4%-át okozta növényvédő szer, ráadásul zömmel a helytelen felhasználás következtében - mondta el az agrárszektor.hu-nak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Tarcali Gábor felidézett egy tavalyi dunántúli esetet is, ahol a méhekre eredetileg nem veszélyes szerek kombinációja okozott pusztulást. Jelentősen megugrott az erősebb hatóanyagú szerek felhasználása is, ami aligha kedvező fejlemény környezeti szempontból. A Nébih egyébként 2016-ban néhány esetben, szükséghelyzeti engedéllyel már hozzájárult neonikotinoid alapú szerek alkalmazásához.
Ami az Egyesült Államokat illeti, elsőként - 2018. januári hatállyal - Maryland államban tiltották be a kártékonynak tartott vegyszerek forgalmazását. Mark Dayton minnesotai kormányzó pedig már tavaly augusztusban arra kötelezte a farmereket egy rendeletben, hogy csak akkor használhatnak neonikotinoid tartalmú szereket, ha azok szükségességét alátámasztják. Az 1990-es évektől elterjedt, és főleg vetőmagcsávázásra vagy beöntözésre használt ilyen anyagokat az USA-ban eddig korlátozás nélkül elfogadták, jelenleg a kukoricatáblák háromnegyedénél, illetve a szójaföldek harmadánál alkalmazzák.
A vegyipari vállalatok jó ideje keresik a neonikotinoidok kiváltásának lehetőségét. A Dow AgroSciences erre a célra új rovarölőt fejlesztett ki, de a hírek szerint a Syngenta is kíméletesebb formula kidolgozásán fáradozik. Más társaságok alternatív megoldásokon, baktériumok, különféle növényi kivonatok használatán törik a fejüket.
Kevés dolog támasztja alá, hogy a neonikotinoid alapú szereket ilyen mennyiségben kellene használnunk a jó termés eléréséhez, aligha van szükség arra, hogy minden vetőmagot ezzel vonjunk be - véli egy rovartannal foglalkozó amerikai egyetemi tanár, Christian Krupke is. Szerinte Kísérletek bizonyítják, hogy a növényvédő szerek mennyiségének 30%-os csökkentése általában kivitelezhető hozamveszteség nélkül.
