A WWF jelentése szerint a folyókat és az ártereket főként a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok veszélyeztetik.
Nagy István összefogást és közös gondolkodást sürgetett a magyar agrárium érdekében.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
Magyarország szerencsés adottságainak köszönhetően jó minőségű vízkészletekben gazdag, de fontos lenne megtartani a vizeket.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Állattartók és állatorvosok, figyelem! Támogatás igényelhető a rezisztenciavizsgálatok elvégzésére.
Áder János kiemelte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el.
Az ÖMKi az őszi vetések közeledtével a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra bíztat.
A szamártej literje 2000-3000 forint, és többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek.
A környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
A lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük még sincs tisztában azzal, hogy miből készül.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság.
A tudósok, elemzők és gazdák ma az élelmiszertermelés legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb trendjeit próbálják azonosítani.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Magyarországon volt csapadék, de több uniós tagállam aggódhat az idei nyár miatt.
Az ivóvízzel kapcsolatos legfontosabb kérdés napjainkban talán az, hogy egyáltalán van-e belőle elegendő, jut-e mindenkinek.
Egy új kutatás lehet a kulcsa annak, hogy rizsföldeket tudjunk ültetni a vörös bolygón?
A jövő agrárszakembereinek már rendkívül széles körű ismeretekkel kell rendelkezniük.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.