A gyakorlati mezőgazdaságban is alkalmazhatók a növényi memóriával kapcsolatos debreceni kutatások.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Egy projekt középpontjában a természetes vizekben található algabiomasszából származó biogáztermelés, valamint ennek hasznosíthatósága áll.
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Egyre több magyar választja a sajátmárkás élelmiszereket a gyártói márkákkal szemben.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Az egyetem az agrárinfrastruktúra fejlesztésére kapott jelentős, vissza nem térítendő támogatást.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj genomját.
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni egyetem és a Debreceni Állat- és Növénykert.
A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Biztosítsa be a helyét Debrecenben az Agrár Stresszkezelés Napján!
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.