Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Oroszország több régiójában is szükségállapotot hirdettek az árvizek veszélye miatt.
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is.
Az őszi munkákat az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták itthon.
Nem túl optimista a szántóföldi növénytermesztés idei kilátásait illetően az Év növénytermelője.
Vajon lehet-e termelni Magyarországon 700 ezer hektáron jövedelmezően napraforgót?
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
Ukrajnában ugyanakkora területet terveznek bevetni 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban.
A világon összesen 27 országban termesztenek GM-növényeket, az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a vetésterület.
Hidegbetörés sújtja az átázott európai gabonaföldeket, miközben az esőzések akadályozzák a vetést.
Sokan nem is gondolnák, de 2023-ban is az ország harmadik legjelentősebb zöldségféléje az édeskömény volt.
A globális felmelegedés 2023-ban is okozott károkat mind Magyarországon, mind a nagyvilágban.
Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.
Jövőre a tervezettnél kevesebb területen termeszthetnek növényeket a békési gazdák.
Komoly veszteségekre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Ukrajnában.
Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
A mezőgazdasági minisztérium a tavalyinál alacsonyabb terméssel számol a kisebb vetésterület miatt.
A szakértők szerint a sárgarépa árában várható némi visszaesés ősszel, de a többi zöldségnél nem lesz ilyen.
Befejeződött az őszi árpa aratása, de az országos termésátlag elmaradt a várakozásoktól.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.