Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának fogadtatását - írja közleményében a laboratorium.hu. Korábbi felmérésekből kiderült, hogy a közvélemény inkább támogató a humánterápiás célú alkalmazásnál (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást.
Egy közelmúltban készült vizsgálatban azt kutatták, mit gondolnak az emberek az állatklónok élelmiszerkénti felhasználásáról. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásáról összességében elutasító a hozzáállásuk.
A felmérés számos különbséget mutatott a megkérdezettek képzettsége, az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is. Míg a nők 60 százaléka elutasítja a klónozást, addig a férfiaknál ez az arány 40 százalék. Az alapfokú végzettségűeknek alig több, mint 5 százaléka ítéli el a klónozást, érdekes azonban, hogy a felsőfokú diplomával rendelkezők több mint 50 százaléka ellenzi. Az állattenyésztésben jártas válaszadók ugyanakkor csupán 16,5 százaléka utasította el a klónozást. A kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást. Meglepő a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, mert míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak 17 százaléka utasítja csak el a klónozást.
Az irányító szerepet betöltő, illetve a vezető beosztású műszaki vagy gazdasági szakemberek 26 százaléka hasznosnak ítélte a klónozást, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem. A "haszonelvűek" 21 százaléka gondolkodott ugyanígy, véleményük árnyaltabb volt, de a klónozás megítélésében ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat is.
A "kockázatérzékeny" szegmens elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak, mí az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb volt. A "naiv elutasító" szegmens nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélésekor, mint az egészségük féltése a klónozott húsok fogyasztásától.
A véleményvezetőnek tekinthető szakmai körbe tartozók (az állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyultak a klónozáshoz, de a megkérdezetteknek nem volt szilárd elméleti alapjuk (például a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbségről. Így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, és az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel - derül ki a felmérésből.
