Becslések szerint évente 88 millió tonna élelmiszert pazarolnak el az uniós állampolgárok, ami ha nem történik azonnali intézkedés, 2020-ra a 126 millió tonnát is elérheti - írja az euractiv.com. Az adatok azt mutatják, hogy az élelmiszer-hulladékok 70 százaléka a háztartásokból, az élelmiszeriparból és a kiskereskedelemből, míg a fennmaradó 30 százalék a termelési és az egyéb feldolgozó-ágazatokból származik.

Ezenkívül létrehoztak egy új programot, amely az élelmiszer-pazarlásról és az élelmiszer-hulladékról szól, és célja, hogy jobban koordinálja a helyzetet a tagállamokban.

Továbbra is kérdés azonban, mit tesznek az uniós intézmények saját élelmiszer-hulladékukkal? A portál szerint bárki, aki járt már Brüsszelben uniós rendezvényen, láthatta a "a szendvicsek végtelen sorát", amelyek az intézmények konyháiból "özönlenek ki". Az ellátás ilyenkor annyira bőséges, hogy sok lobbista, újságíró és gyakornok büszkélkedhet azzal, hogy napokig jóllakhatott az EU vendégszeretetét élvezve.

Ugyanez a helyzet az uniós intézmények étkezdéivel is. Ahogy a nagyüzemi vendéglátóknál, itt is óriási mennyiségű ételt kell elkészíteni, és csak reménykedhetnek abban, hogy az aznap elkészített ételek elfogynak a nap végére. Az azonban nem derül ki, mi történik az el nem fogyasztott ételekkel.

Egy európai parlamenti képviselő ezért nemrégiben azt kezdeményezte, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsának étkezdéiből származó élelmiszer-hulladékokat adományozzák oda brüsszeli karitatív szervezeteknek, illetve egyesületeknek.

Brüsszelben is sok a rászoruló, hiszen csak itt 2015-ben 2500 hajléktalan ember élt. A városban létezik egy élelmiszerbank, amely együttműködik az élelmiszeriparral, így a megmaradt élelmiszer-hulladékokat az "EU fővárosában" is sok rászorulónak lehetne eljuttatni - vélik parlamenti képviselők.