Az uniós Közös Agrárpolitika a vidékfejlesztési pilléren keresztül szerepet játszhat abban, hogy az Európában legálisan tartózkodó migránsok letelepedhessenek és beilleszkedhessenek a vidéki közösségekbe - derül ki abból a közleménytervezetből, amelyben az Európai Bizottság a kialakítás alatt álló, 2020 utáni KAP fő paramétereit vázolja fel. A Bruxinfon megszellőztetett elképzeléseket az EB végleges formájukban november 29-én fogadja majd el, és a hivatalossá váló javaslatokról ezt követően indulhatnak meg a tagországi egyeztetések, illetve a konkrét jogszabály-előkészítési munkálatok.

A 21 oldalas dokumentumtervezet a migránskérdést külön fejezetként kezeli, és aláhúzza, hogy a mezőgazdaság lehetőségeket biztosíthat az idénymunkások számára, akik gyakran (legális) bevándorlók. E kiszivárgott tervekre máris reagált a parlamentben Czerván György, a Földművelésügyi minisztérium államtitkára, aki szerint Brüsszel az új elképzelésekkel a mezőgazdasági idénymunka mögé bújva próbálná előmozdítani a bevándorlók letelepedését. A kormány továbbra is érvényesnek tartja az uniós alapszerződésben rögzített agrárpolitikai célokat és azok megváltoztatását határozottan ellenzi - szögezte le.

Az uniós agrárpénzeket az agrártermelőknek kell megkapniuk - hangsúlyozta Czerván György. Tájékoztatása szerint az EB korábban már tett olyan javaslatot, amellyel a tagállamok a KAP-források egy részét a szociális és demográfiai változások, illetve a migráció és a menekültek befogadása miatti válsághelyzetek kezelésére költhetnék, de ez az indítvány nem került bele az eddigi megállapodásokba. Győrffy Balázs, fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pedig az új fejleményekkel kapcsolatban egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel kötelező migrációs költségfinanszírozást vezetne be. A KAP bizonyos forrásaiból eddig is lehetett migrációs költségeket fedezni, de a kötelező, új elemről szóló hírek most felborzolják a kedélyeket - fogalmazott.

Modernebb, egyszerűbb és decentralizáltabb legyen

A megszellőztetett tervek szerint az EB általánosságban a jelenleginél modernebb, egyszerűbben végrehajtható és decentralizáltabb KAP-ot szeretne.

Kategorikus nem a nemzeti társfinanszírozásra

A bizottság kategorikusan elutasítja a gazdák jövedelmének átlagosan 46 százalékát kitevő, első KAP-pillérbe tartozó közvetlen kifizetések nemzeti társfinanszírozásának bevezetését, illetve ennek választhatóságát. Ez ugyanis a testület szerint veszélybe sodorná a mezőgazdasági és az élelmiszertermékek belső piacának működését, miközben nem biztosítaná a támogatások kiegyensúlyozott elosztását. "Ezen oknál fogva a közvetlen kifizetéseket továbbra is uniós szinten kellene folyósítani" - szögezi le a közleménytervezet.

60-100 ezer euró közötti kötelező felső határ

A dokumentum az eddigi trend folytatásaként kötelező felső határt szabna az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. Ezt a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg úgy, hogy a munkaerőre és munkahelyekre gyakorolt hatásokat is figyelembe vennék.

Még kiegyensúlyozottabb támogatáselosztás

A bizottság szerint a mostaninál még kiegyensúlyozottabb támogatáselosztásra van szükség, bár az uniós kifizetések zömét már most is a közepes méretű professzionális családi gazdaságok (és nem a nagybirtokok) kapják.

Még több támogatás a kisgazdaságoknak

A tervek között szerepel a kisméretű gazdaságok megemelt támogatása egy újraelosztást célzó kifizetés révén. Fokozottan figyelnének azokra, akik mezőgazdasági tevékenységből tartják el magukat.

Csökkenne a tagállamok közötti különbség

A bizottság agrár-főigazgatósága szerint a KAP-ban tovább kellene csökkenteni a tagállamok átlagos támogatási szintje közötti különbségeket. Ez ugyanis - véli Brüsszel - hozzájárulhat a nyugat-keleti támogatási megosztottság minimalizálásához.

Nagyobb mozgástér a tagállamoknak

A decentralizálás jegyébent az EU-nak csak a politika fő paramétereit (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait és az alapkövetelményeket) kellene meghatároznia - derül ki a közleménytervezetből. A közösen rögzített célok elérésének módjait pedig már a tagállamok választhatnák meg, és ők tartoznának felelősséggel is azokért.

Stratégiai terv minden országnak

A regionális politikához hasonlóan KAP stratégiai terv készülne minden ország számára, amely az agrárpolitika mindkét pillérében - a közvetlen támogatásoknál és a vidékfejlesztésben - rögzítené a különböző intézkedéseket. A tagállami, illetve regionális stratégiai terveket a bizottság hagyná jóvá.

Revízió alatt a bonyolult zöldítés

A Bruxinfo értelmezése szerint meglepő, hogy a bizottsági tervezet pálcát törne a jelenlegi zöldítési szabályok (a keresztmegfelelés, a közvetlen zöld kifizetések és az önkéntes agrár-környezetvédelmi intézkedések), illetve a zöld architektúra felett, amelyek rengeteg fejfájást okoznak a gazdáknak. Ezeket más elemekkel váltanák fel, és valamennyi intézkedést célzottabb, rugalmasabb és koherensebb megközelítésbe integrálnák.

Környezetvédelmi és éghajlatváltozási szempontok

Az új végrehajtási modellben a tagállamok kötelező és önkéntes intézkedések elegyét vezethetik be az első és a második pillérben a majdani stratégiai tervben rögzített környezetvédelmi és éghajlatváltozási célok elérése érdekében.

Új feltételrendszer a közvetlen támogatásoknál

A gazdáknak folyósítható közvetlen jövedelemtámogatásokat környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától tennék függővé. Az újfajta feltételrendszerben "áramvonalasított" környezetvédelmi és éghajlatváltozási céloknak kellene megfelelni.

A kormány előzetes tárgyalási álláspontja

A kormány korábban már nyilvánosságra hozta a 2020 utáni KAP-hoz kapcsolódó előzetes tárgyalási álláspontját. Ez nyolc lényeges pontban foglalja össze azokat a szempontokat, amelyekhez a kabinet ragaszkodna a KAP-ról folyó további egyeztetéseken.