Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Franciaországban is elutasításra talált az ötlet, hogy a KAP tervezett reformja értelmében a tagállamok maguk is járuljanak hozzá a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz.
Július közepén a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Észtország, Lettország és Litvánia fogadtak el közös nyilatkozatot az EU jövőbeni kihívásait felsoroló Fehér Könyv által is felvetett társfinanszírozás ellen. A V4-ek és három alkalmi szövetségesük határozott álláspontja mellé most a franciák is felsorakoztak. A gazdák elsősorban attól tartanak, hogy a támogatásaik drasztikusan csökkenni fognak, ha azok egy része a nemzeti kormányok hatáskörébe kerül.
A Brexit, vagyis a britek tervezett kilépése ugyanakkor mintegy 10 milliárd eurós lyukat üt a 150 milliárdos éves büdzsén, ennek kezelése pedig az eddigiektől eltérő megoldást kíván. Miközben néhány területen (például a védelmi és biztonsági kiadásokban) mindenképpen emelésre lesz szükség, a hozzájárulásokat egyetlen tagállam sem akarja növelni. Nem marad tehát más lehetőség, mint néhány tétel megnyirbálása, és ennek eshet áldozatául az agrárium is.
El kell viszont ismerni szakértők szerint, hogy a közös agrárpolitika valóban reformra szorul. A változtatás egyik mozgatója, hogy jelenleg a KAP-pénzek 80 százaléka a gazdaságok 20 százalékához vándorol, ami akkor is igazságtalannak tűnhet, ha ezek együttesen a teljes mezőgazdasági termelés 90 százalékáért felelősek. A közvetlen támogatások részbeni átadása a nemzetállamoknak tovább tágíthatná a rést a gazdagabb és szegényebb tagországok versenyképességében - vélik egyes szakértők..
A közös nyilatkozatot aláíró V4-ek, valamint Észtország, Lettország és Litvánia azt szeretnék elérni, hogy az EU 2020 után is megfelelő forrásokat biztosítson a Közös Agrárpolitika számára, és semmilyen új feladatot ne finanszírozzon a gazdák támogatásának rovására. Az évi 60 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező KAP tervezett átalakítása a keleti és déli államokban ugyan nagy felháborodást keltett, de az elutasítás korántsem nevezhető általánosnak. A zöldek szerint például a mostani rendszer (elsősorban a közvetlen kifizetéseknél) a nagygazdaságoknak kedvez, a kicsiket pedig háttérbe szorítja, ez pedig nem egyezik az eredetileg kitűzött célokkal, a vidéki társadalom megerősítésével.
