Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A program - melynek szakmai részét a Klímaklub Tudományos Tanácsadó Testülete állította össze - egy kis performansszal, a szentendrei általános iskolások álarcos klímavédelmi felvonulásával indult, kifejezésre juttatva, hogy a legkisebbek számára is fontos a környezet védelme. Márpedig az éghajlatváltozás ellen egyéni szinten kell felvenni a harcot, ez szinte valamennyi szakmai előadó beszédéből is kiderült, akik közül többen kiemelten hangsúlyozták az egyéni életvitel megváltoztatásának szükségességét.
A szakmai előadások sorát Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora nyitotta meg. A fenntartható fejlődés dilemmáit a gazdaság, illetve politika oldaláról bemutató előadásában kiemelte, hogy őszinteség és a problémák néven nevezése nélkül nincs esély a környezeti problémák megoldására sem. Nagyon fontosnak nevezte a család és a mikrokörnyezet szerepét is. Az ő előadásában is megjelent az életmódváltás fontossága, szerinte ugyanis "konzumidióta", "plázazombi" típusú, feleslegesen és folytonosan vásárló tömegek véglegesítik a globális fogyasztást, amely végül klímaproblémákhoz vezet.
Radács Ferenc , a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-Magyarországi régiójának elnöke a fenntartható fejlődés hazai letéteményeseiként említette a KKV-kat, akik leginkább kötődnek a mikrokörnyezetükhöz. Pontosan emiatt ők azok, akiknek nem mindegy a környezetük állapotának alakulása, az energiahatékony működés, a környezetkímélő eljárások és technikák alkalmazása. Az előadó szerint számukra nem igazán követhető jövőkép a multinacionális vállalatokhoz való alkalmazkodás.
Felhívta a figyelmet a korszerűsítés szükségességére is. Mint elmondta, amennyiben energiatakarékos eszközök, gépek használatának elterjesztésére ösztönöznék őket - állami támogatások formájában - jelentősen csökkenhetne a szén-dioxid kibocsátás. Az általa említett adatok szerint, ha mindent lecserélnének, 1,87 millió tonnával csökkenhetne a kibocsátás, emellett a lakások szigetelése, fűtésrendszerek korszerűsítése további 70-80%-os energia megtakarítást, ezáltal emisszió-csökkenést eredményezne. Véleménye szerint a kvótaeladásokból származó bevételeket lehetne ilyen energiafejlesztési beruházásokra költeni.
A konferenciát megnyitó előadók közül végül Prof. Dr. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szólalt fel, aki a korábbi évtizedek éghajlatváltozásairól, valamint az előttünk álló néhány évtized várható változásairól beszélt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján 2009-ben kicsit ugyan visszaesett az üvegházhatású gázok kibocsátása, de az üteme továbbra is nőni fog. A metán-felszabadulása, mely a sarki jégtömbök olvadásából származik, 10 évig stagnált, majd 2007-től emelkedni kezdett. Modellszámítások szerint hazánkban 6-8 fokos hőmérsékletemelkedés várható nyáron, 20-30%-os csapadékcsökkenéssel kísérve, míg télen némileg nő a csapadék szintje, fagyos napok száma viszont nem csökken, vagyis energiafelhasználás szempontjából nem túl szerencsés a prognózis - mondta Dr. Mika János.
Energia és klíma
Mivel környezetszennyezésről, éghajlatváltozásról szólt a konferencia, külön előadás szólt a közlekedés, szállítás szennyező szerepéről. Prof. Dr. Tánczos Lászlóné, a BME egyetemi tanára az ezen a területén elérhető kibocsátáscsökkentési lehetőségeiről beszélt. Előadását az EU 27 tagállamának közlekedését, és szállítását jellemző károsanyag-kibocsátási adatok ismertetésével kezdte, melyből kiderült, hogy mindkét területen elsősorban a közúti, és a légi közlekedés a legszennyezőbb megoldás.
Az EU elvárásairól is szót ejtett a professzor asszony, melynek eléréséhez hazánknak múltbeli és külföldi stratégiákat kellene elemeznie, a legjobb megoldások átemelésével. Emellett EU konform közlekedéspolitikára, terület- és közlekedésfejlesztési stratégiára, valamint rugalmas, operatív irányításra van szükség itthon. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az innováció, az informatika legújabb elemeit és módszerbeni tapasztalatokat át kell vennünk a nálunk előbbre tartó országokból.
Lontay Zoltán, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. irodavezetője szintén rámutatott, hogy szemléletmód változás nélkül a technológia fejlődése nem oldja meg a problémát. A gyakorlatból mutatott be példákat egy nagyvállalat környezettudatos működéséről a TESCO képviseletében Dézsi Ferenc műszaki és fenntartási igazgató.
Luzsi József a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének elnöke az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségét emelte ki a környezet- és klímavédelemben. Rámutatott arra is, hogy mekkora fontossággal bírhat a klímaerdők telepítése.
Az agrárium alkalmazkodásra szorul
A pódiumbeszélgetések sorát a védekezés és az alkalmazkodás feladatait a mezőgazdasági tevékenység és az agrárium témakörét boncolgató előadások folytatták. Dr. Békés Márta professzorasszony az egymást szinte évente váltó belvizek és szárazság problémájára hívta fel a figyelmet. Az állattenyésztést elemezte előadásában Horváth Levente a BME kutatásvezetője, rámutatva, hogy a klímaváltozást kísérő felmelegedés következtében új módszerekre és alkalmazkodásra van szükség a haszonállataink tenyésztésében.
Ligetvári Ferenc egyetemi professzor vizeink védelmének jelentőségéréről és a hazai vízgazdálkodási stratégia hiányáráról beszélt, Schweitzer Ferenc professzor pedig felszíni és felszín alatti vizeinkben bekövetkezett regionális változásokra hívta fel a figyelmet.
Mindezekről részletesen beszámoltunk tegnapi cikkeinkben:
Elindult a klímacsúcs: mindenki a Dunával kezdi
Klímacsúcsról jelentjük: életmódváltás nélkül nem megy!
Klímacsúcs: lesz-e mit ennünk a jövőben?
Amiről azonban csak a konferencia végén esett szó, az a következtetések levonása, illetve a hazai döntéshozók feladatának meghatározása. Mindezt Prof. Dr. Láng István, az rendes tagja, kutató professzora tette meg záróbeszédében.
A Klíma Klub elnöke, Farkas Andrea megnyitójában kiemelte, hogy az idei klímacsúcs fontos feladata, hogy konkrét, 2 - 3 pontból álló stratégiát fogalmazzon meg, amit a döntéshozók felé adresszálhatnak.
Láng professzor úr hat ilyen pontot állított össze:
1. Legyen a kormánynak egy meghatározott klíma-cselekvési stratégiája, amelyben az EU-felé vállalt kötelezettségeink kerülnének összegzésre, és a zöld gazdaság gondolata is megtámogatása kerülne.
2. Jogszabályi intézkedések felgyorsítása, melyek nincsenek befejezve: itt a megújított energia-stratégia, valamint a vízügyi stratégia kidolgozásának fontosságát emelte ki Dr. Láng.
3. Klíma-törvény: kibocsájtási határértékek meghatározására először 2020-ig, majd a 2050-ig terjedő időszakra is iránymutatásokat tehetne a törvény.
4. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia: ennek elkészítését fel kellene gyorsítani. Itt lenne szükség a megelőzés elvének érvényesítésére is, hiszen a kárelhárítás ma már nem elég.
Fontos feladat lenne ehelyütt a szakszolgálatok - úgy mint katasztrófavédelem, egészségügyi szolgálat, önkormányzati szakszolgálatok - megerősítése is.
5. Tudatformálás: öngondoskodás gondolatkörének megerősítése, biztosítási rendszerekben való részvétel
6. Tudományos kutatás és innováció erősítése
Mint azt Láng professzor úr elmondta, a világ különleges demográfiai helyzet előtt áll, amilyen előtt még soha: 35 év múlva 9 milliárd ember él a földön, amelyhez egészen máshogy kell felkészülni mint a korábbi demográfiai robbanásokra. Az elkerülhetetlen globális konfliktusok hatással lesznek hazánkra, tömeges migrációra kell készülni.
