Klímaváltozás: hat pontot fogalmaztak meg a kormány számára

A program - melynek szakmai részét a Klímaklub Tudományos Tanácsadó Testülete állította össze - egy kis performansszal, a szentendrei általános iskolások álarcos klímavédelmi felvonulásával indult, kifejezésre juttatva, hogy a legkisebbek számára is fontos a környezet védelme. Márpedig az éghajlatváltozás ellen egyéni szinten kell felvenni a harcot, ez szinte valamennyi szakmai előadó beszédéből is kiderült, akik közül többen kiemelten hangsúlyozták az egyéni életvitel megváltoztatásának szükségességét.

A szakmai előadások sorát Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora nyitotta meg. A fenntartható fejlődés dilemmáit a gazdaság, illetve politika oldaláról bemutató előadásában kiemelte, hogy őszinteség és a problémák néven nevezése nélkül nincs esély a környezeti problémák megoldására sem. Nagyon fontosnak nevezte a család és a mikrokörnyezet szerepét is. Az ő előadásában is megjelent az életmódváltás fontossága, szerinte ugyanis "konzumidióta", "plázazombi" típusú, feleslegesen és folytonosan vásárló tömegek véglegesítik a globális fogyasztást, amely végül klímaproblémákhoz vezet.

Radács Ferenc , a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-Magyarországi régiójának elnöke a fenntartható fejlődés hazai letéteményeseiként említette a KKV-kat, akik leginkább kötődnek a mikrokörnyezetükhöz. Pontosan emiatt ők azok, akiknek nem mindegy a környezetük állapotának alakulása, az energiahatékony működés, a környezetkímélő eljárások és technikák alkalmazása. Az előadó szerint számukra nem igazán követhető jövőkép a multinacionális vállalatokhoz való alkalmazkodás.

Felhívta a figyelmet a korszerűsítés szükségességére is. Mint elmondta, amennyiben energiatakarékos eszközök, gépek használatának elterjesztésére ösztönöznék őket - állami támogatások formájában - jelentősen csökkenhetne a szén-dioxid kibocsátás. Az általa említett adatok szerint, ha mindent lecserélnének, 1,87 millió tonnával csökkenhetne a kibocsátás, emellett a lakások szigetelése, fűtésrendszerek korszerűsítése további 70-80%-os energia megtakarítást, ezáltal emisszió-csökkenést eredményezne. Véleménye szerint a kvótaeladásokból származó bevételeket lehetne ilyen energiafejlesztési beruházásokra költeni.

A konferenciát megnyitó előadók közül végül Prof. Dr. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szólalt fel, aki a korábbi évtizedek éghajlatváltozásairól, valamint az előttünk álló néhány évtized várható változásairól beszélt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján 2009-ben kicsit ugyan visszaesett az üvegházhatású gázok kibocsátása, de az üteme továbbra is nőni fog. A metán-felszabadulása, mely a sarki jégtömbök olvadásából származik, 10 évig stagnált, majd 2007-től emelkedni kezdett. Modellszámítások szerint hazánkban 6-8 fokos hőmérsékletemelkedés várható nyáron, 20-30%-os csapadékcsökkenéssel kísérve, míg télen némileg nő a csapadék szintje, fagyos napok száma viszont nem csökken, vagyis energiafelhasználás szempontjából nem túl szerencsés a prognózis - mondta Dr. Mika János.

Energia és klíma

Mivel környezetszennyezésről, éghajlatváltozásról szólt a konferencia, külön előadás szólt a közlekedés, szállítás szennyező szerepéről. Prof. Dr. Tánczos Lászlóné, a BME egyetemi tanára az ezen a területén elérhető kibocsátáscsökkentési lehetőségeiről beszélt. Előadását az EU 27 tagállamának közlekedését, és szállítását jellemző károsanyag-kibocsátási adatok ismertetésével kezdte, melyből kiderült, hogy mindkét területen elsősorban a közúti, és a légi közlekedés a legszennyezőbb megoldás.

Az EU elvárásairól is szót ejtett a professzor asszony, melynek eléréséhez hazánknak múltbeli és külföldi stratégiákat kellene elemeznie, a legjobb megoldások átemelésével. Emellett EU konform közlekedéspolitikára, terület- és közlekedésfejlesztési stratégiára, valamint rugalmas, operatív irányításra van szükség itthon. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az innováció, az informatika legújabb elemeit és módszerbeni tapasztalatokat át kell vennünk a nálunk előbbre tartó országokból. 

Lontay Zoltán, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. irodavezetője szintén rámutatott, hogy szemléletmód változás nélkül a technológia fejlődése nem oldja meg a problémát. A gyakorlatból mutatott be példákat egy nagyvállalat környezettudatos működéséről a TESCO képviseletében Dézsi Ferenc műszaki és fenntartási igazgató.

Luzsi József a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének elnöke az erdők és az erdőgazdálkodás jelentőségét emelte ki a környezet- és klímavédelemben. Rámutatott arra is, hogy mekkora fontossággal bírhat a klímaerdők telepítése.

Az agrárium alkalmazkodásra szorul

A pódiumbeszélgetések sorát a védekezés és az alkalmazkodás feladatait a mezőgazdasági tevékenység és az agrárium témakörét boncolgató előadások folytatták. Dr. Békés Márta professzorasszony az egymást szinte évente váltó belvizek és szárazság problémájára hívta fel a figyelmet. Az állattenyésztést elemezte előadásában Horváth Levente a BME kutatásvezetője, rámutatva, hogy a klímaváltozást kísérő felmelegedés következtében új módszerekre és alkalmazkodásra van szükség a haszonállataink tenyésztésében.

Ligetvári Ferenc egyetemi professzor vizeink védelmének jelentőségéréről és a hazai vízgazdálkodási stratégia hiányáráról beszélt, Schweitzer Ferenc professzor pedig felszíni és felszín alatti vizeinkben bekövetkezett regionális változásokra hívta fel a figyelmet.

Mindezekről részletesen beszámoltunk tegnapi cikkeinkben:

Elindult a klímacsúcs: mindenki a Dunával kezdi

Klímacsúcsról jelentjük: életmódváltás nélkül nem megy!

Klímacsúcs: lesz-e mit ennünk a jövőben?

 
Amiről azonban csak a konferencia végén esett szó, az a következtetések levonása, illetve a hazai döntéshozók feladatának meghatározása. Mindezt Prof. Dr. Láng István, az rendes tagja, kutató professzora tette meg záróbeszédében.

A Klíma Klub elnöke, Farkas Andrea megnyitójában kiemelte, hogy az idei klímacsúcs fontos feladata, hogy konkrét, 2 - 3 pontból álló stratégiát fogalmazzon meg, amit a döntéshozók felé adresszálhatnak.

Láng professzor úr hat ilyen pontot állított össze:

1. Legyen a kormánynak egy meghatározott klíma-cselekvési stratégiája, amelyben az EU-felé vállalt kötelezettségeink kerülnének összegzésre, és a zöld gazdaság gondolata is megtámogatása kerülne.
2. Jogszabályi intézkedések felgyorsítása, melyek nincsenek befejezve: itt a megújított energia-stratégia, valamint a vízügyi stratégia kidolgozásának fontosságát emelte ki Dr. Láng.
3. Klíma-törvény: kibocsájtási határértékek meghatározására először 2020-ig, majd a 2050-ig terjedő időszakra is iránymutatásokat tehetne a törvény.
4. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia: ennek elkészítését fel kellene gyorsítani. Itt lenne szükség a megelőzés elvének érvényesítésére is, hiszen a kárelhárítás ma már nem elég.
Fontos feladat lenne ehelyütt a szakszolgálatok - úgy mint katasztrófavédelem, egészségügyi szolgálat, önkormányzati szakszolgálatok - megerősítése is.
5. Tudatformálás: öngondoskodás gondolatkörének megerősítése, biztosítási rendszerekben való részvétel
6. Tudományos kutatás és innováció erősítése

Mint azt Láng professzor úr elmondta, a világ különleges demográfiai helyzet előtt áll, amilyen előtt még soha: 35 év múlva 9 milliárd ember él a földön, amelyhez egészen máshogy kell felkészülni mint a korábbi demográfiai robbanásokra. Az elkerülhetetlen globális konfliktusok hatással lesznek hazánkra, tömeges migrációra kell készülni.