Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy arról az agrárszektor.hu is beszámolt, az Európai Bíróság tegnap jogsértőnek ítélte azt a magyar rendelkezést, amely - a 2013-as földtörvényben - megszüntette a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogát. Ezzel
- írták. A hírt azonal nyilatkozatháború követte a szaktárca és Európai Bizottság Magyarországi Képviselete között. Az Agrárminisztérium közleményében azt hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Az agrártárca azt ígéri, hogy tanulmányozza az ítéletet, és minden jogi lehetőségeket kihasznál, hogy csak a törvények betartásával és ne azok kijátszásával lehessen gazdálkodni Magyarországon.
Döntött az EU: a zsebszerződőknek joguk volt a magyar földhöz
Az agrártárca emlékeztetett arra is: a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó, balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály - mint írták - több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen. Hozzáteszik: kiállnak a magyar gazdák petíciója mellett is, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy Brüsszel az agrártámogatások csökkentéséből akar még többet költeni a migránsokra - áll a közleményben.
Nem késlekedett a válasszal az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. Nyilatkozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság nem részérdekeket szolgál, hanem az uniós szerződések őreként kötelessége, hogy biztosítsa az EU jogszabályainak megfelelő alkalmazását. Amikor a Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás a haszonélvezeti jog megszüntetésével jogsértést követett el, 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás formában párbeszédet indított abból a célból, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Miután Magyarország nem hozott intézkedéseket a helyzet orvoslására, a Bizottság 2016 júniusában a Bírósághoz fordult.
Az Európai Unió Bírósága végül megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeket. Az EU intézményei és a tagállamok közötti őszinte és lojális együttműködés, illetve a közösen elfogadott uniós jogszabályok érvényesülésének alapja a Bíróság döntéseinek tudomásulvétele - írják.
Raagáltak az agrártárca azon kijelentésére is, hogy Brüsszel az agrártámogatásokból akarna a migránsokra költeni. Az Európai Unió szívén viseli az európai - köztük a magyar - gazdák sorsát és sikerét. A Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül támogatja a 22 millió európai gazdálkodó és mezőgazdasági dolgozó munkáját, valamint az adott ország igényeihez igazított vidékfejlesztési projekteket, ezzel is biztosítva a stabil, változatos és biztonságos élelmiszerellátást az Unió 500 millió polgárának - áll a közleményben.
Megjegyezzük: a Közös Agrárpolitika forrásai valóban csökkennek a következő pénzügyi ciklusban, de ennek részben Nagy-Britannia távozása, részben a migráció elleni határvédelem erősítése, részben az ideérkezett migránsok sikeres integrálása az oka, de ide sorolható a klímaváltozás elleni intézkedések, a digitalizáció és a generációváltás érdekében tett lépések nagyobb forrásigénye is. Továbbá a KAP a közös költségvetésen belüli részarányának évtizedek óta tartó folyamatos csökkenése is szerepet játszik benne.
