Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon a mezőgazdasági terület 4 százalékán folyik kertészeti termelés, az ágazat kibocsátása a mezőgazdasági éves kibocsátás több mint 8 százaléka - ismertette Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese. 2013-ban 86 ezer kertészeti gazdaság működött, ennek 12 százalékát, 10 500-at fiatal - 40 év alatti - gazdák működtette. Az adatok szerint a 86 ezer kertészeti gazdaság több mint kétharmada ültevényekkel foglalkozott. A szántóföldi növénytermesztésben a fiatalok aránya 19 százalék, a kertészeti kultúrák esetében 16 százalék volt.
Kevesen szereztek szakirányú végzettséget
A kertészek 7 százaléka rendelkezett középfokú szakirányú képzettséggel, felsőfokú végzettsége 4 százalékuknak volt. A fiatal gazdák közül középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezett 10 százalék, míg felsőfokú végzettséggel 6 százalékuk.
A 200 megkérdezett bevonásával készült online felmérést a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) felkérésére készítették "Fiatal gazdák a kertészeti termelésben" címmel. Varanka Mariann, az AgroStratéga szaktanácsadója elmondta: a felmérés szerint a fiatal gazdák hozzáállása a termeléshez és a környezettel összefüggő kérdéskörökhöz is előremutatóbb, mint a mezőgazdasági termelők összességének. Ez a réteg például az öntözés, a megújuló energia használatában, a termálvíz alkalmazásában is előrébb tart, mint a szakma általában. A fiatal gazdák a beruházásoknál is nyitottabbak az átlagnál, többen terveznek új beruházást.
Többlettámogatások járnak
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kertészettel foglalkozó fiatal gazdálkodók támogatási szempontból kedvező helyzetben vannak. Közvetlen támogatásból mintegy 20 ezer forintnyi többlettámogatáshoz juthatnak hektáronként, és a termeléshez kötött támogatásokból is pluszforrásokhoz férhetnek hozzá. Ez utóbbi esetben a zöldségeknél hektáronként 67 000, ipari zöldségnél hektáronként 52 500, ültetvényeknél pedig hektáronként 96 000 forinthoz. Mindez évente az ágazat számára mintegy 10 milliárd forintot jelent évente 2020-ig.
A Vidékfejlesztési Programban a Miniszterelnökség nemrégiben 66,5 milliárd forintos pályázható támogatást hirdetett meg a kertészeti ágazat számára. Ezek a pályázatok az ültetvénytelepítéstől, az üvegház-fejlesztésen át, a gyógy- és fűszernövények termeléséig számos jogcímre benyújthatók. A fiatal gazdák az átlagos támogatási arányon (intenzitáson) felül 10 százalék többlettel számolhatnak.
