Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kétharmadára esik vissza az idén a tavalyihoz képest a hazai meggytermés a tavaszi fagyok miatt - véli az ország nagyobb meggytermesztőinek becsléseire alapozva a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A hazai összes meggytermés 60 százalékát adó észak-kelet-magyarországi gyümölcsösök virágainak fele ugyanis elfagyott, míg Pest megye déli részén - különösen Ceglédbercelen és Dánszentmiklóson - szinte totális volt a fagykár, legfeljebb a fák koronáin maradtak meg a virágok. Van olyan gazdaság, ahol a 60 hektáros meggyesen jó, ha 60 kilogramm gyümölcs terem - teszi hozzá közleményében a társaság.
A németországi feldolgozók most járják az országot, de várhatóan csak ezután kezdenek az árakról gondolkodni - közölte Apostol János, az MKSZN szakértője. A nagyobb termesztők véleménye szerint az idén 200 forintos kilónkénti ár alatt semmiképpen sem szabad eladni a meggyet, mert a termelőknek nem lenne gazdaságos az értékesítés. A részleges fagykár miatti terméscsökkenés hatására ugyanis az önköltség is növekedett.
Az árkérdés azért is fontos tényező a hazai piacon, mert évek óta súlyos tragédiákat okoz a meggy értékesítése, amelyből az alma után a második legnagyobb ipari mennyiség termel - fogalmaz az MKSZN. A feldolgozók "különféle lobbitevékenységek következtében" a meggyet olyan alacsony áron vásárolják meg, amely a termelőket gyakorlatilag évről évre ellehetetleníti.
A több éve húzódó megállapodás híján a magyar meggyterelők kényszerpályán mozognak, kiszolgáltatva magukat a nemzetközi nagy konszerneknek. Az idei cseresznye- és meggytanácskozáson sem született árkonszenzus, pedig Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója szerint külföldön létezik már erre jó gyakorlat. A franciáknál például a feldolgozók és a termelők közösen végeznek termésbecslést, és állapítanak meg fix felvásárlási árat, amellyel önmaguk szabályozzák a folyamatot. Pontosan ezért kérte fel a minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát arra, hogy dolgozzon ki egy ehhez hasonlóan jól működő rendszert - tette hozzá Kasztovszky Zoltán.