Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2022.07.13.) napon.

2022.07.13. szerda: Általában derült, napos idő várható, de északkeleten kicsivel több lehet a gomolyfelhő. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati szél nagy területen lesz élénk, néhol erős lökések is előfordulhatnak.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 32 fok között várható.
Késő estére 15 és 22 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az aktuális időjárási helyzet a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol kifejezettebb stresszt.
Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat.

A következő napon várható időjárás

2022.07.14. csütörtök: A sok napsütést több-kevesebb gomolyfelhő zavarja. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati, nyugati szél időnként megélénkül. A maximum 30 és 36 fok között valószínű.

Friss híreink:

Ez fájni fog a vásárlóknak: az igazi drágulás csak most jön a hazai élelmiszerláncokban
2022. február 1-je óta több alapvető élelmiszer tekintetében árstopot rendelt el a kormány. A rendkívüli intézkedést eredetileg három hónapra vezették be, hasonlóan az üzemanyagárak maximalizásához. Azóta eltelt majdnem fél év, az intézkedést pedig újra és újra meghosszabbította a kormány, mind az üzemanyag, mind az élelmiszerek tekintetében. Az elmúlt időszakban azonban egyre jelentősebb áremelkedés figyelhető meg az élelmiszerek terén, amelyet helyi és globális hatások is erősítenek. Meddig tarthat még az élelmiszerek drágulása? Milyen tényezők erősítik az áremelkedést, és mi várható a következő hetekben, hónapokban? Az Agrárszektor erről kérdezte Raskó György agrárközgazdászt.

Egyre kevesebben tartanak ilyen állatot Magyarországon: sorra tűnnek el az állományok
Negyven évvel ezelőtt falun tulajdonképpen elképzelhetetlen volt, hogy az ott élők ne tartsanak tyúkot, hízót, tehenet, esetleg néhány birkát és ne maguk termesszék a zöldségeket és gyümölcsöket. Ez azonban már a múlt, hiszen mondhatni, hogy szinte már teljesen kikopott, kiment a "divatból" ez az életforma. Felmerülhet a kérdés, hogy ennek mi lehet az oka és persze az, hogy van-e egyáltalán még valaki, aki el tud köteleződni az állatai mellett. Nem árulunk el meglepetést, ha azt mondjuk, igen - az viszont tény, hogy egyre kevesebben. Hogy hogyan állunk jelenleg a háztáji állattartással, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével jártunk utána.

Teljesen megváltozhat a növénytermesztés Magyarországon: ezt nem lehet megúszni
Magyarországon 2021-ben hektáronként átlagosan 1393 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 23 százalékkal többet, mint 2020-ban, amennyiben öntözték a területüket. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan az országos átlagnál 14,9 százalékkal több vizet használtak fel öntözésre, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada. Az öntözött terület közel kilenctizedét 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2020-as értékhez), és csupán 12 százalékát felszín alattival. A kiöntözött vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 8,8 százalékát csévélődobossal és 10,8 százalékát körforgó rendszerűvel - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentéséből.