Ma Magyarország a sereghajtók közt kullog Európában a területarányos erdősültség alapján. A Világbank 2015-ös adatai szerint még a közvélekedés által "kopárnak" tartott Görögország is megelőz bennünket a közel 32 százalékos arányával, hogy az éllovas Finnországról (73 százalék) már ne is beszéljünk. Magyarország jelenlegi bő 20 százalékos erdősültségét rövid időn belül 27 százalékra szeretnék emelni, amelyhez a 2009-es erdőtörvény tervezett módosítása is segítséget nyújthat.

A módosítás lényege, hogy a gazdálkodási és a természetvédelmi szempontok egyensúlyban legyenek. A gazdasági érdekeket szolgáló erdőknél (például az energiacélú ültetvények esetében) a gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Azoknál az erdőknél viszont, ahol a természeti állapot (például a magyarországi őshonos fafajok egészségi állapotának, az erdő szerkezetének) megőrzése a cél, ott az elsődleges szempont a természet védelme maradt.

A megváltozott jogi és gazdasági környezet indokolja az érvényben lévő erdőtörvény módosítását, amely telepítésre ösztönzi a tulajdonosokat - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága erdészeti albizottságának ülésén az albizottság elnöke. Győrffy Balázs (Fidesz) úgy véli, hogy több hónapos társadalmi vita eredményeként szakmailag megalapozott módosító javaslat kerül a honatyák elé, így az akár az Országgyűlés egészének támogatását is elnyerheti.

A módosítás a gazdasági érdekeket is szem előtt tartva kívánja ösztönözni a tulajdonosokat, mindenekelőtt a magánerdő-gazdálkodókat a telepítésre. A magyar erdőterület növekedését ugyanis az utóbbi két évtizedben is ők biztosították - húzta alá Győrffy Balázs.

A módosítással nem kívánták újraírni a magyar erdőgazdálkodás szabályrendszerét. Csak olyan változásokra tettek javaslatokat, amelyeket a változó körülmények miatt - és gyakorlati tapasztalatok alapján - a régebbi szabályozásokban újragondolandónak ítéltek a szakemberek - emelte ki Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára.

Az albizottsági ülésen nem alakult ki vita a résztvevők között, csupán néhány részletkérdést vitattak meg. A lakosság jobb tűzifa-ellátásának biztosításával kapcsolatban például alapvetően egyetértés mutatkozott, a hogyanról viszont voltak eltérő vélemények, például abban, hogy szükséges-e a tűzifa erőművi felhasználása.