Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem csak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy behozatalra szorul a fehérjetakarmányokból, elsősorban a szójából, Európában ugyanis mindössze 10 százalékos az önellátottság a fehérjetakarmányokból - emelte ki előadásában Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Habár Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy önellátásra rendezkedjen be fehérjéből, jelenleg teljesen abszurd képet mutatunk a fehérjetakarmány kérdésben. Miközben ugyanis messze nem tudjuk szójából előállítani a szükséges mennyiséget, még azt a kevés GMO-mentes takarmányt is exportáljuk, amit megtermelünk, az országba pedig folyamatosan áramlik be az import GMO-s szója külföldről.
A NAIK főigazgatója szerint ma a GMO-mentesség piaci előnyt jelent az ország számára, a teljes értékláncra vonatkozóan azonban nem valósítható meg, aminek az az oka, hogy a fehérjetakarmány nagy része a külpiacokról kerül be GMO-s takarmányként. Tavaly döntöttek arról Magyarországon, hogy elindul a Nemzeti Fehérjeprogram, ez azonban nem halad olyan ütemben, mint ahogy azt eltervezték, ezért a NAIK a saját kutatási és innovációs programjába is kiemelt témaként építi be a fehérjekutatással és fehérje stratégiával kapcsolatos elemeket a jövő évben - tájékoztatott.
Gyuricza Csaba szerint az a célkitűzés, miszerint Magyarországon 230 ezer hektáros területen termesszenek szóját, teljesen irreális elképzelés, a reális a 100 ezer hektár lehet. Ehhez azonban más típusú szaktanácsadási rendszerre van szükség a szójatermesztésben, öntözésfejlesztés nélkül pedig ma már elképzelhetetlen, hogy növekedjen a szója vetésterülete. Kiemelte, hogy a szója önmagában nem jelenthet megoldást, és fontos lenne azoknak a melléktermékeknek a használatára is koncentrálni, mint amelyek a kukorica, a napraforgó, vagy a repce ipari felhasználása után keletkeznek. Érdemes kiemelni a csillagfürtöt, az őszi borsót és a lucernát is, Magyarország számára ugyanakkor szintén perspektíva lehet a rovarfehérje, ami akár több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására is lehetőséget adhatna évente.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában kitért arra, hogy a világon megtermelt szója kétharmada Kínában landol. Az Európai Unióban Olaszország, Románia és Franciaország a legjelentősebb szójatermesztők, érdekes azonban, hogy a tavalyi évhez képest már Ausztria is megelőzi Magyarországot. Magyarországon 2,9 tonna szóját termesztenek hektáronként, az ára pedig tonnánként 100 ezer forint körül mozog. Jelenleg tonnánként 230 ezer forint körül van a szója önköltsége, ez azonban csak a hektáronként körülbelül 2,3 tonnás mennyiségnél térül meg. A cégvezető szerint a jövőben az jelentheti a legnagyobb problémát, hogy nem lesz majd megfelelő mennyiségű GMO-mentes vetőmag a magyar piacon, négy év alatt ugyanis a felére esett vissza a vetőmagelőállítás Magyarországon. A szója stabilabb fehérjenövény lehetne az országban, ha a gazdák megtanulnák jól termeszteni, jelenleg ugyanis hiányzik a megfelelő szaktudás, ami miatt például sok esetben nem megfelelő a betakarítási időpont sem - emelte ki.
Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy a Magyarországon termesztett szója itt maradjon az országban, elsősorban a fogyasztónál kell keresni a megoldást. Az országban termesztett szójabab unikálisnak számít a GMO-mentessége miatt, Magyarországon azonban a GMO-mentesség prémium értékének még nincs akkora jelentősége a fogyasztónál, mint például külföldön. Ezért nehéz a magyar szójának versenyeznie a külföldi takarmánygyártókkal, akik a GMO-mentességet automatikusan árazzák. Jelenleg a pet foodnak, vagyis a kedvteléséből tartott állatoknak van a legnagyobb igénye a GMO-mentes takarmányra, és nem a gazdaságban tartott állatoknak. Ugyanakkor pár év múlva a GMO-mentesség prémium jelentőségét felül fogja írni a fehérjehiány, a legnagyobb kérdés pedig az európai ellátás lesz, ezért is fontos egy teljesen más struktúrájú takarmánygyártás kialakítása az elkövetkező 15-20 évben. Az ügyvezető igazgató szerint nem szabadna hagyni, hogy a rengeteg magyar kukoricából készült melléktermék kijusson az országból, emellett pedig érdemes lenne elgondolkozni a rovarfehérjén is, mint fehérjehelyettesítő alternatíva - közölte.
A Magyarországra érkező szója 95 százaléka génmódosított, a GMO kérdést azonban érdemes minden állatfajnál külön kezelni - mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Míg a tejnél nincs marginális árkülönbség egy GMO-s és egy GMO-mentes termék között, addig a pulykánál és az indító takarmánynál brutális különbség jelentkezne, ami jelentős takarmánydrágulást eredményezne. 2016-ban a világ takarmánygyártása átlépte az 1 milliárd tonnát, ami azt jelenti, és ha ez a növekedés ilyen mértékben folytatódik az elkövetkező években, akkor a fehérje pár év múlva komoly mennyiségi probléma lesz az egész világon. Kulik Zoltán a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan szintén az állati fehérjékben, azon belül pedig a rovarfehérjében látja az egyik megoldást.
Az biztos, hogy nem az elkövetkező években valósul majd meg, hogy a termékek teljes mértékben GMO-mentes alapanyagból készülnek, habár a szarvasmarha- és tejtermékeknél már megjelentek a GMO-mentes termékek - mondta Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A sertés- és baromfihús árakban ugyanakkor brutális áremelkedést jelentene, ha GMO-mentesek lennének, a vásárlók pedig még nem vásárolnak akkora mennyiségben ilyen jellegű termékeket, hogy ez kifizetődő legyen. A magyar takarmánygyártók részéről megvan az igény arra, hogy a Magyarországon megtermelt szóját használják, hiányzik azonban az elfogadható feldolgozói háttér, és a megfelelő nagyságú vetésterület hozzá.
Arra a kérdésre, hogy van-e különbség az import és a magyar szója minősége között, Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője elmondta, hogy nagy szórás tapasztalható az eredményekben, de az átlagok tekintetében nincs nagy eltérés. A GMO-val kapcsolatban azonban kiemelte, hogy a közelmúltban vizsgáltak GMO-mentes takarmányt, melyben import szója okozott szennyezettséget, és a terméket a kereskedelmi láncból kellett visszahozni.
Idén szinte minden országból óriási igény mutatkozott a GMO-mentes gluténra, amelynek fő piaca a pet food és az akvakultúrák - hangsúlyozta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A magyarországi kukoricafeldolgozás két fő piaca az izocukor és a bioetanol, amelyek nagyon szabályozott iparágnak számítanak, mindkettő piacát a politika határozza meg, jelenleg azonban kérdőjeles, hogy 2020 után mi vár erre a két iparágra. Nem biztos ugyanis, hogy a kukoricalapú melléktermékek elérhetőek lesznek majd 2020 után is, és akár az is bekövetkezhet, hogy feleannyi ilyen termék áll majd rendelkezésre Magyarországon, ha nem lesz meg a megfelelő politikai támogatás.
