Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egy lényeges kitörési pont, a hatékonyságnövelés maradt a hazai állattenyésztés és élelmiszer számára, de a teljes integráció kiépítése is fontos - hangoztatta Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője a Portfolio Agrárszektor 2014. elnevezésű konferencián, amelyet december 4-5-én rendeztek meg Siófokon. Az érintettek számára a kormány 2015-2020. között 212 milliárd forint plusztámogatást kíván fordítani nagyrészt nemzeti költségvetésből, az uniós forrásokra alapozva pedig 300 milliárd forintos, kiemelt élelmiszeripari fejlesztési programot indít. Ma az egyik legfontosabb szempont az, hogy a piaci szereplők a kilátásba helyezett támogatásokat hatékonyan használhassák fel - derült ki a konferencián elhangzott hozzászólásokból.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint azért döntöttek úgy, hogy "a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra fordítják, mert nem szeretnénk mindig élőállatot és gabonát exportálni". A támogatások növelése mögött az a hit húzódik meg, hogy így lehet termékoldalról "meghúzni" a szektort és növekedési pályát generálni.
Az uniós támogatási rendszerben van több olyan ágazat - így a sertés- és a baromfiszektor -, amely továbbra sincs benne a támogatási körben. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy sok újat nem lehet kreálni az Európai Unióban, ezért azokra a szabályozási elemekre lehet számítani, amelyeket eddig is használtunk. A nagyvállalatok támogatásáért lobbizókat azzal nyugtatta meg, hogy a támogatások rendszerének véglegesítése még nem történt meg, így van idő átalakítani azt.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója nehezményezte, hogy a tenyészállat-előállításról kevés szó esik. A cél az lenne, hogy magyar tenyészállatokon alapuljon az élelmiszeráru-előállítás nagy része, és ne legyünk kiszolgáltatva a külpiacoknak. Ugyanakkor a várható támogatásokkal kapcsolatban óriási a káosz, és sokakat érint az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásainak (SAPS) elvonása is. Az ügyvezető igazgató szerint több figyelmet kellene fordítani tenyésztés-szervezésre és 1,2 milliárd forint kellene az infrastruktúra megvalósításához is.
Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az élelmiszeripar fejlesztésére szánt összeg szépen hangzik, de majd a tényleges pályázatoktól függ, soknak vagy kevésnek bizonyul-e az összeg. Nagy problémának tartja, hogy az élelmiszeripari nagyvállalatok sok esetben nem biztos, hogy hozzájutnak egy-egy támogatáshoz, illetve egyáltalán nem pályázhatnak, enélkül pedig versenyképtelenek maradnak például a német vállalatokkal szemben. Ezért - állapította meg - a kormányzatnak át kell strukturálnia a pályázatokat, hogy a nagyvállalatok is egyenlő esélyekkel induljanak.
Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója felhívta arra hívta fel a figyelmet, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a tömegtermék-piacon is versenyeznek, nem a prémium termékek jelentik a nagy súlyt a termelésben. Szerinte kőkemény, szigorú kapcsolatoknak kell kialakulniuk az egymással üzletelő vállalatok között, és a támogatási rendszert is ennek fényében kell átalakítani. Arra van szükség, hogy az élelmiszerlánc működési hatékonyságát elősegítő cégek jussanak támogatásokhoz. Elengedhetetlenek a vissza nem térítendő támogatások is, és a nagyvállalatoknak is támogatásokat kell juttatni.
Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy 24 év alatt nem volt annyi támogatás, mint amekkora a bejelentések szerint a következő hat évben lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyvállalatok támogatottságával kapcsolatos problémákat részben az okozza, hogy a magyar nagyvállalatok Nyugat-Európában kis- és középvállalkozásnak számítanak. Ezért szerinte az integrációt kell támogatni, illetve a termelés és a feldolgozás összhangját meg kell tartani. Bizonyos szegmensekben 50 százalékos támogatás szükséges a megfelelő termelési feltételek megteremtéséhez - állapította meg.
