Ekkora biznisz a műtrágya Magyarországon? Ennyit hozhat a Bige-birodalom!

Agrárszektor
Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy mi lesz a sorsa a Bige László kezében lévő gyáraknak. Sokan fel sem tudják mérni, mi lehet olyan vonzó ebben az iparágban, hogy szabályos piaci háború folyik körülötte. Most ebben segítünk.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A Fertllizers Euope (Európai Műtrágyagyártók Szövetsége) adatai szerint a műtrágyaipar 12,5 milliárd eurós forgalmat generált az elmúlt 5 év átlagában, 93 ezer munkahelyet teremtett, és éves szinten 1,1 milliárd eurós beruházást hajtott végre. Nem kicsi piacról van tehát szó.

De miért is ilyen fontos a műtrágya?

A növénytermesztés mindenütt a világon elsősorban a nitrogén (N) kiegészítő adagolását igényli, hiszen a nitrogén a fehérjék és enzimek egyik alapköve, vagyis a növény testépítéséhez nélkülözhetetlen. A termés mennyiségét leghatékonyabban nitrogén adagolásával tudjuk növelni. A másik viszonylag nagy mennyiségben igényelt elem a foszfor (P), amelyik az energiatermelésben és -raktározásban kulcsfontosságú, vagyis "üzemanyagot" ad a test működtetéséhez.

A harmadik lényeges tápelem a kálium (K), amelyik a növény szénhidrátforgalmában játszik kiemelt szerepet, és a vízháztartáson át a szövetek szilárdságáig sok mindenre kihat. Természetesen ezen felül egy sor mezo- és mikroelemre is szükség van a termeléshez, de ezek jobbára a talajban is megfelelő mennyiségben állnak a növények rendelkezésére. Az előbb említett három makroelemre viszont óriási a kereslet, ezek határozzák meg a piaci szereplők versenypozícióit.

A műtrágya-felhasználáson belül a fenti okok miatt a nitrogénre stabilan magas a kereslet.

A csökkenő felhasználási trend ellenére a műtrágya-forgalmazás egyre több bevételt generál az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak.

Az európai műtrágyakínálat

Míg globálisan a nitrogénműtrágyák gyártása 60 százalékot képvisel az NPK műtrágyákon belül, addig Európában ez a makroelem a termelés több mint 70 százalékát uralja, de a felhasználásból is 68 százalékban részesedik. A gyártás és felhasználás között a foszfor esetében a legnagyobb a szakadék, nitrogénből tulajdonképpen jól ellátott a térségünk.

Európa legnagyobb forgalmú műtrágyagyártó és -értékesítő társaságai a következők:

  • 1. A norvég Yаrа alapvetően folyékony, komplex összetételű lombtrágyákkal foglalkozik.
  • 2. Az orosz Urаlkаlі РЈЅС a káliumtartalmú műtrágyákban nagy.
  • 3. A német ВАЅF komplex, mikroelemekkel dúsított műtrágyákat árul.
  • 4. A német К+Ѕ leginkább káliumban utazik.

Hogy elképzelhessük ezen cégek nagyságrendjét: a K+S tavaly 4 milliárd eurós forgalmat bonyolított, magyar forintban 1280 milliárdot, az első helyezett Yara pedig 3466 milliárd forintnak megfelő árbevételt ért el.

Hol van Magyarország a térképen?

Hazánkban az elmúlt csaknem 10 évben bő 70 százalékkal emelkedett az egy hektárra kijuttatott műtrágya mennyisége, de ezzel még mindig messze a legnagyobb felhasználók mögött kullogunk. Hogy kiemeljünk néhány extrém példát: Hollandiában egy hektárra 137 kg nitrogén hatóanyag jut, Németországban pedig 111 kg, de Csehországban is 114 kg (Eurostat, 2015.) Magyarországon az összes hatóanyag mennyisége nem éri el ezt egy hektárra vetítve. A trend azonban erősen emelkedő, ami bizakodással tölti el a forgalmazókat.

A Nitrogénművek dominanciája

Természetesen nálunk is a nitrogén hatóanyag a legkelendőbb, több mint háromszor annyit értékesítenek belőle, mint foszforból vagy káliumból. A magyar nitrogénműtrágya-piacot a Bige Holding tulajdonában álló Nitrogénművek uralja, piaci részesedése az utóbbi időben azonban csökkent. Míg 2014-ben még több mint 70 százalékos részesedéssel bírt a magyar piacon, addig ez mostanra 60 százalék körülire szűkült.

Szerepet játszik ebben, hogy erős konkurenst kapott a térségben a szintén nitrogénműtrágya-előállításban jeleskedő szlovákiai Duslo képében. Mint arról az agrárszektor.hu többször is beszámolt, a szlovák gyár a cseh milliárdos Andrej Babis kezében van. A gyár súlyáról mindent elmond, hogy 2017-ben csaknem 400 millió eurós forgalmat bonyolított, ami 128 milliárd forintnak felel meg, ezzel szemben a magyar Nitrogénművek csak 88 milliárd forintos nettó árbevételt ért el.

Mint arról már korábban írtunk, a Bige-birodalom megszerzése előnyös lenne Andrej Babisnak, de a kiforrott értékesítési hálózattal (KITE Zrt.) rendelkező, a vertikális integrációban lekörözhetetlen Csányi Sándornak is. 

Korábbi cikkeink a témában:

Címlapfotó: MTI Fotó: Rosta Tibor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?