Költségcsökkentés, minőségjavítás, a hatékonyság- és a bevételek növelése. Az agrárdigitalizáció képes válaszokat adni a mezőgazdaságban jelentkező éghajlati és ágazati kihívásokra. A fejlődés ma már egyre több gazdaság számára jelent elérhető megoldást. A legmodernebb technikák hazai "bemutatóterme" pedig most épül Mezőhegyesen. De, mit is jelent az agrárdigitalizáció?
A magyar mezőgazdasági vállalatok többsége kétkedve fogadja korunk kihívásaira megoldást jelentő innovatív digitális fejlesztéseket. Ezek azonban minden piaci szereplő számára elérhetőek és alkalmazhatóak lesznek, a legkisebbtől a legnagyobb gazdaságokig, ezért érdemes tájékozódni. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. feladata, hogy ezen technikákat, technológiákat kifejlessze és tesztelje, majd a folyamatokat és eredményeket mindenki számára elérhetővé tegye, így segítve a magyar agrárium résztvevőit. Mintagazdaságként kötelességünk támogatni a gazdálkodókat azzal, hogy közelebb hozzuk a termelőkhöz ezeket az alternatívákat, mivel be kell látnunk, hogy a jövő technológiája megkönnyítheti a napi munkánkat, csökkentheti a kiadásainkat, emellett pedig támogatást nyújt a terméshozamok optimalizálásában is. Közös érdekünk, hogy a környezetünket megóvjuk és a jövő nemzedékének megfelelő minőségben adjuk át, így a környezetvédelem már nem választható, hanem mindannyiunk számára kötelező cél. A stratégia négy fő aspektusát dolgoztuk ki: a "hands-free" gazdálkodást, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését a gazdálkodás során, az optimalizált öntözési rendszert, és az egyedszintű elemzést az állattartásban.
Célkitűzések
A Digitális Agrárstratégia céljainak megvalósulása érdekében a Magyar Állam 1985/2020. (XII. 9.) Kormányhatározat, alapján 1,192 Mrd Ft forrást biztosít a Ménesbirtoknak.
A forrásfelhasználás a Digitális Agrárstratégiába foglalt célkitűzéseknek megfelelően történik. Olyan beruházások megvalósítása a cél, amelyek nemzeti szinten széles körben kiterjeszthetőek, a gazdálkodást hatékonyabbá teszik és az Európai Unió környezetterhelés csökkentésére vonatkozó törekvéseivel összhangban állnak. Mezőhegyes európai szinten is kiemelkedő mintagazdasággá válik.
A forrás egy részét kutatás-fejlesztésre fordítjuk, amelybe bevonunk egyetemeket, kutatóintézeteket, technológiai szolgáltatókat, a további jelentős részét eszközbeszerzésre fordítjuk, amelynek mértékét nagyban meghatározza a már rendelkezésre álló műszaki háttér. Fontos számunkra, hogy a Mezőhegyesen alkalmazott új technológiák ne csak itt, de az egész magyar agráriumban lehetőségeket tudjanak teremteni, ezért kiemelt figyelmet fordítunk fejlesztéseink bemutatására, alkalmazhatóvá tételére.
Aktuális kihívások
Jelenleg hazánkban a művelhető területek kevesebb mint 4 %-a öntözött, vagy öntözhető. Magyarország ennek ellenére is az Európai Unió 4. legnagyobb vetőmag exportőre. Amennyiben az öntözhető területek mennyiségét növelni tudjuk, a termőföldjeink kihasználhatóságát is ezzel arányosan gyarapíthatjuk.
Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvésekhez igazodjunk, a mezőgazdaság környezetterhelését csökkenteni kell. Az országban az üvegházhatású gázok kibocsátásának több, mint 11 százalékáért felelős az agrárium. A Ménesbirtoknak képviselnie kell a Közös Agrárpolitikában és az Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt fenntarthatósági célokat, és utat mutatnia a magyar gazdaságok számára, hogy ezeket miként lehet megvalósítani.
Ha megvizsgáljuk a magyar vállalatokat és azon belül is az élelmiszeripari cégeket, hogy milyen módon és gyakorisággal alkalmazzák az informatikai lehetőségeket, sajnos uniós viszonylatban átlag alatt teljesítünk. Mezőhegyes a fejlesztéseknek köszönhetően sok tekintetben már a legmodernebb technológiákat alkalmazza.
A jövő farmja
Az új digitális megoldások innovációs értéke elsősorban az integrált, adatalapú felhasználásban rejlik.
A jövő farmja szinte teljesen önálló működésre képes, az autonóm drónok naponta repülnek a terület felett, így valós idejű adatok folyamatosan rendelkezésre állnak. Az adatok feldolgozását automatikus képfeldolgozási rendszerek végzik. Az információk alapján, képesek lesznek az eszközök automatikusan növénytermesztési munkálatokat végezni. Ezáltal csökkenthető a megfelelő szakemberek hiányának negatív hatása, hiszen a munkaerő egy részét kiválthatja a robottechnológia, amely a legtöbb esetben magasabb minőségű és kevesebb hibával járó munkavégzésre képes.
A cég 40 hektáron tervez kialakítani egy teljesen önálló, hands-free gazdaságot, amelyben minden döntés és munkafolyamat automatizált rendszerek és gépek vezérlésével, illetve általuk történik.
Ennek kialakításához szükséges az elkülönített szántóföldi parcellák megléte, továbbá a központi rendszerrel történő kommunikációra alkalmas robotok működtetése, valamint a megfelelő szakemberek munkája. A világszinten egyedülálló hands-free gazdálkodás bármely szántóföldi növénytermesztést végző gazdaságban alkalmazható lehet majd a jövőben.
Környezetvédelmi programok
A növénytermesztésben az egyik legfontosabb tényező az öntözés, ezt prediktív logikával rendelkező automatikus öntözőrendszer kiépítésével lehet segíteni. A növények és talaj nedvességi állapotát folyamatosan monitorozva, illetve pontos időjárás előrejelzésekkel a központi irányítórendszer algoritmusai meghatározzák a gazdálkodási területen az öntözővíz kijuttatásának legoptimálisabb időpontját, mennyiségét és helyét. Az utasításokat mesterséges intelligencia által vezérelt öntözőrendszer végzi el. Az időjárási és szenzoros adatok felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető az öntözővíz mennyisége és növelhető az öntözés hatékonysága. Nagy elemű szenzorhálózat segítségével az egyes művelési területek és kultúrák egyedi igényei szerint valósítható meg. Az optimális gyakorlat végső soron a környezeti terhek (ökológiai lábnyom) mérsékléséhez vezet, ami akár 30%-os öntözővíz megtakarítást is jelenthet, és a költségek csökkenésével is jár majd.
A mezőgazdaság üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) igen jelentős, a becslések szerint Magyarországon körülbelül évi 7000 tonnára tehető. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megfogalmazott célok szerint ezt csökkenteni kell 40%-kal 2030-ig.
Fejlett digitális technológiák (szenzorok és kalkulációs mechanizmusok) révén a szántóföldi gazdálkodás és az állattartás által kibocsátott káros gázok mennyisége mérhetővé válik, míg idáig csak becslések álltak rendelkezésre. Ezek az eredmények alapul szolgálnak olyan gyakorlatok és anyagok kipróbálásához, amelyek összességében a környezeti terhelés mérsékléséhez vezethetnek (a minőségi mutatók romlása nélkül). A projekt eredményeképpen csökkenthetővé válnak a releváns működési költségek és az ÜHG kibocsátása.
A szarvasmarha-tenyésztésben a metán kibocsátást csökkentő takarmánykiegészítők, illetve a gáz megkötésére és megújuló energiaforrásként történő felhasználására irányuló fejlesztések kidolgozása is fontos feladat. A széndioxid talajban történő megkötésével tovább csökkenthető a káros gázok kibocsátása. Sikeres projektmegvalósítás esetén Mezőhegyes "élharcosává" válhat - az agráriumban - az ÜHG kibocsátás elleni küzdelemnek. Ezek a megoldások is alkalmazhatóak az agrárszereplők széles körében.
Szenzorok szerepe a mezőgazdaságban
A folyamatos megfigyeléshez elengedhetetlen a szenzorhálózat kiépítése, így nyomon követhető mind a talaj, mind a növényállomány. A fejlesztési célok között szerepel egy, a tényleges működést hűen tükröző (digitális másolat) szimulációs környezet kialakítása, amellyel az összegyűjtött, valamint a szenzorokból származó adatokon alapuló, a különböző gazdálkodási döntésekhez segítséget nyújtó szcenárióelemzés hajtható végre. Az így kapott eredmények sokrétűen felhasználhatók, a gazdaság mellett az oktatásban is.
Az állattenyésztésben is nagy szerepe van szenzoroknak, kameráknak. Ezek istállóban történő elhelyezésével folyamatosan adatokat gyűjtünk az állatok állapotáról, amelyek alapján történik az automata eszközök (pl. fejőrobot) irányítása. Egyedi igényeknek megfelelően, illetve az egyed szintű termelés függvényében optimalizálható a takarmányozás, ezáltal a környezeti terhelés mértéke is. Több, mint 10%-kal csökkenthetőek az állatgyógyászati költségek, jelentősen redukálható az állatok megfigyelésére szánt idő, a bevitt tápanyag optimalizálásával akár 5-7%-kal növelhető a napi tejtermelés szarvasmarhánként, és a tej minőségében is pozitív változás következik be. A fejlesztés kiterjeszthető minden professzionális tehenészeti telepre.
További fejlesztések és beruházások
A megvalósuló beruházásoknak köszönhetően újabb távlatok nyílnak meg számunkra, és ezzel az egész magyar agrárium számára is, így a további terveink között szerepel például a mesterséges intelligencián alapuló szimulációs környezet létrehozása, minőség-ellenőrzés és hozam előrejelzés nagyfelbontású képek alapján, "big data" alapú talaj és input anyag optimalizálás, valamint a vetőmag és a tej egységszintű nyomon követésének biztosítása. Ez utóbbi a fogyasztók körében nagyon népszerű lehet.
A kiemelt fejlesztési program célja, hogy Mezőhegyes az agrár-digitalizációban központi szerepet vállaljon: a hazai agrárium fejlesztésének tesztpályája és bemutatóterme legyen. Mintaként szolgáljon a magyar agráriumnak, minden vállalkozásnak, hiszen nyitott kapukkal várja az érdeklődőket, akik betekintést nyerhetnek a gazdaság működésébe személyesen, vagy akár digitálisan. A nyilvános működés kialakításával az adatok, a módszertani leírások is szabadon felhasználhatóak, ami akár a kisvállalkozók számára is segítség lehet. Az itt megtapasztaltak alapjául szolgálhatnak a későbbi támogatási források megfelelő elosztására, illetve akár a további fejlesztési irányok kijelölésére. Az elért eredmények kiterjesztésében a fő célcsoportot a gazdák jelentik, akik a saját gazdaságukban felhasználhatják az információkat, vagy a nagyobb beruházásaik előtt tájékozódhatnak. A felsőoktatásban is fontos szerepe van a Mintagazdaságnak, hiszen lehetőséget biztosít a tapasztalatszerzésre, a gyakorlati munkára. A harmadik érintett a szakpolitika, amely az itt megszerzett információk birtokában hatékonyabban jelölheti ki a jövőbeni irányokat, a források elosztását, de a Mezőhegyesen megszerzett tapasztalatok a Közös Agrárpolitikai javaslatok kidolgozásának is alapjául szolgálhatnak.
(x)
