Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Várhatóan átcsoportosítja a 2014-2020 közötti uniós vidékfejlesztési források 15 százalékát a közvetlen kifizetéseket tartalmazó másik nagy EU-s agrárkasszába a kormány. Egyes hírek szerint erről már korábban döntés született, más kormányzati források viszont úgy tudják, hogy az üggyel az új kabinet foglalkozik majd érdemben. Az áthelyezéssel körülbelül félmilliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás maradhat az új Földművelésügyi Minisztérium (FM) kontrollja alatt, míg a többi a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez kerülhet. Bár még sok a tisztázatlan pont, akár 900 milliárd forintnyi (3 milliárd eurónyi) vidékfejlesztési támogatás döntési jogosítványát veheti át Lázár az FM-től. A 15 százalékos átcsoportosítás egyik legfőbb oka, hogy ne csökkenjenek jelentősen a továbbra is FM-irányítás alatt maradó területalapú támogatások (SAPS), amelyeket egyébként 2015-től meg kellene kurtítani, mivel a Magyarországnak járó, SAPS-ot is tartalmazó közvetlen kifizetések éves kerete szűkül az előző költségvetési ciklus utolsó évéhez, 2013-hoz képest.
Nagy a valószínűsége annak, hogy átcsoportosítja az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési (úgynevezett kettes) pillérébe tartozó, Magyarországnak járó 2014-2020 közötti uniós támogatások 15 százalékát a közvetlen kifizetéseket tartalmazó egyes pillérbe a kormány. Ezzel a kabinet kihasználja az új KAP-ciklus nyújtotta lehetőségeket, mivel a pénzek áthelyezésére - nemzeti hatáskörben hozott döntéssel - Brüsszel lehetőséget nyújt.
Az agrarszektor.hu-t az eddigi Vidékfejlesztési Minisztériumból (VM) átalakuló Földművelésügyi Minisztérium vezetői arról tájékoztatták, hogy az átcsoportosítási döntés valójában már meg is született. Más kormányzati források szerint viszont az új kabinet határoz majd ténylegesen az ügyben, amely azonban szerepel egy korábbi kormányülés emlékeztetőjében.
Korábbi nyilatkozatok szerint Magyarország összesen 3,45 milliárd euró vidékfejlesztési uniós támogatást használhat fel az új hétéves költségvetési ciklusban, így a 15 százalékos áthelyezés több mint 500 millió eurónyi forrás átrendezését jelentené, amely évi 70-73 millió eurónak felelne meg. Ezzel a vidékfejlesztési kassza tovább zsugorodna, hiszen nominálértékben 10-11 százalékkal eleve kevesebb a 3,86 milliárd eurós, előző ciklus vidékfejlesztési forrásaihoz képest.
Ha a kormány valóban az átcsoportosítás mellett dönt, az új FM szempontjából kettős pénzmozgás valósulna meg. Az egyes pilléres közvetlen kifizetések ugyanis továbbra is a tárca hatáskörében maradnak, miközben a vidékfejlesztési támogatások felügyelete a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez kerül. Így a vidékfejlesztési kassza átrendezésével 500 millió eurónyi forrás felett ezután is az FM diszponálna, mivel az összeg az egyes pilléres támogatásokat gyarapítaná. Eközben azonban a tárca a 3,45 milliárd eurós teljes vidékfejlesztési keretből akár az egész fennmaradó, csaknem 3 milliárd eurónyi (900 milliárd forintnak megfelelő) forrást elveszítené, mivel ezt mostantól a Miniszterelnökség osztaná el.
A Miniszterelnökség szerepének növekedését nem csak az jelzi, hogy az agrártárca elnevezésében nem szerepel majd a vidékfejlesztés. A kormány ugyanis már egy február 28-i rendeletében intézkedett arról, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszakban a "pályázati úton" felhasználható vidékfejlesztési uniós források úgynevezett irányító hatósági (ih) feladatait a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kell kialakítani. Eddig az ih szerepét - amely lényegében azt jelenti, ki dönt a konkrét pénzelosztási kérdésekben - a VM töltötte be.
Értelmezési gondokat okoz azonban, pontosan mit jelent a kormányrendeletben szereplő "pályázati úton felhasználható" kifejezés. Egyes vélemények szerint arra vonatkozhat, hogy minden olyan vidékfejlesztési támogatás Lázár János kompetenciájába kerül, ahol érdemi mérlegelési lehetőség merülhet fel a források felhasználásában. Míg más típusú vidékfejlesztési intézkedéseket - mint például a nagyobb automatizmussal kifizethető, kettes pilléres agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokat - továbbra is az agrártárca felügyelné. A kormány február végi rendelete meg is állapítja, hogy a "nem pályázatos" forrásfelhasználásnál az irányító hatósági feladatok ezután is az FM-hez tartoznának.
Ilyen megközelítésben elképzelhető lenne, hogy az 500 millió eurós átcsoportosításon felül is maradnának vidékfejlesztési pénzek az FM-nél, így Lázár János 3 milliárd eurónál kevesebb forrást vinne el. Csakhogy szakértők szerint nem valószínű, hogy az ih-feladatokat könnyen szét lehetne választani, mivel ez Brüsszel részéről szinte biztosan új szervezeti akkreditációs igényt vetne fel. Ez pedig hosszadalmas procedúrával járhatna, amelynek lezárultáig nem lehetne új vidékfejlesztési pályázatokat kiírni.
Fazekas Sándor
Ezért annak nagyobb az esélye, hogy a Miniszterelnökség végül a teljes ih-szerepet és vidékfejlesztési forráselosztást átveszi, és legfeljebb a döntések szakmai előkészítése marad az FM-nél. Az agrarszektor.hu értesülései szerint a tárca úgy is készül, hogy a vidékfejlesztéssel összefüggő szakmai háttérmunka lesz a feladata az új kormányzati ciklusban, míg a tényleges forrásfelhasználási döntéseket a Miniszterelnökség hozza majd meg.
Egyértelműsíteni látszott a helyzetet Lázár János egy közelmúltbeli kiszombori fórumon, ahol az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy "a földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez kerülhet a vidékfejlesztés". Egy másik eseményen pedig márt azt is előre vetítette, hogy változtatna a pénzelosztási módszereken, mivel eddig a vidékfejlesztési támogatások négyötödét a pályázók 10 százaléka kapta meg, és ez szerinte nem tekinthető igazságos forráselosztásnak.
Emellett azt is kijelentette, hogy "kevesebb templomot fogunk vidékfejlesztési pénzből felújítani, ellenben szeretném, ha külterületi vagy mezőgazdasági utakra, belvízelvezető rendszerekre több jutna". A kormány uniós forrásokból azt is támogatni kívánja, hogy a kistelepüléseken is megjelenjen valamilyen feldolgozóipar, például vágópontokat alakítsanak ki, vagy növeljék a mezőgazdasági tárolókapacitást. A települések is forrásokhoz juthatnának a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra, például az öntözés vagy a belvízelvezetés fejlesztésére - szögezte le az államtitkár.
További aggályokat vet fel ugyanakkor az új rendszerrel kapcsolatban, hogy a kormányrendelet szerint a vidékfejlesztési pályázatok lebonyolításában és kifizetésében ezentúl a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látná el az úgynevezett közreműködő szervezeti feladatokat az uniós kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) helyett. Ezzel kapcsolatban szintén felvetődik, hogy a NAK-nál hosszadalmas és a pályázatok kiírását hátráltató uniós akkreditációra lehet szükség, miközben az MVH már régen átesett ezen (és például a közvetlen kifizetéseknél továbbra is megtartaná eddigi kifizetési feladatait).
Győrffy Balázs, a NAK fideszes elnöke mindenesetre még februári egy székesfehérvári gazdafórumon úgy foglalt állást, hogy a kamarai közreműködés révén a gazdasági racionalitás és a tagság érdekei is sokkal jobban érvényesülnének, mivel egy kevésbé bürokratikus, sokkal inkább "gazdabarát rendszer" épülne ki. Azt is hozzátette, hogy a jövőben a 100 millió forint alatti pályázatok várhatóan jóval egyszerűbben és könnyebben hozzáférhetők lesznek a kamarai rendszeren keresztül.
Szakértők szerint a vidékfejlesztési pénzek átcsoportosítása, illetve Miniszterelnökséghez helyezése azt tükrözné, hogy a vidékfejlesztés elvesztené eddigi kitüntetett szerepét az agrárgazdasági jellegű támogatásokon belül. Emellett a költségvetés az áthelyezett források kapcsán kiadásokat is megspórolhatna, mivel a vidékfejlesztési uniós pénzekhez 25 százalékos nemzeti kiegészítő támogatásokat kell társítani, amelyeket az egyes pillérbe sorolt összeg után nem kellene folyósítani.
Ráadásul az egyes pillér előnyére írható, hogy ott az uniós pénzeket pályázatok nélkül, automatikusan és kisebb munkaigénnyel ki lehet utalni, míg a vidékfejlesztési kasszán belül mindig nagyobb a kockázata annak, hogy a kidolgozott pályázatos konstrukciókra elkülönített forrásokat végül ki lehet-e fizetni. Jó példát szolgáltatnak erre az elmúlt költségvetési ciklus vidékfejlesztési agrárberuházási támogatásai, mivel a pályázók a gazdasági válság miatt számos tervezett fejlesztéstől elálltak és nem vették igénybe az elnyert támogatásokat sem. Ezért a vidékfejlesztési kereten belül mindig megvan az esélye annak, hogy EU-pénzek ragadhatnak benn, ez pedig politikai szempontból kényes helyzeteket teremthet.
A kormányhoz közeli agrárlobbistáknak is az az érdekük, hogy az egyes pillér támogatásai bővüljenek, mivel ennek automatizmusai miatt könnyebben és biztosabban juthatnak pénzekhez, mint a pályázatos vidékfejlesztési kasszából - hívják fel a figyelmet szakértők. A közvetlen kifizetéseken belül pedig a területalapú támogatások a legnépszerűbbek, mert ezek aránya a legnagyobb. Bár a VM az elmúlt időszakban azzal kampányolt, hogy a számunkra nyújtott SAPS-támogatások is bővülnek 2014-2020 között, e kijelentés csak a 2007-2013-as előző ciklus egészéhez képest lehet igaz. Nem állja meg azonban a helyét a 2013-as utolsó évhez viszonyítva, mivel ehhez mérten az éves SAPS-keret 2014-2020-ban csökken.
Tavaly a hazai közvetlen támogatások kerete 1 318 975 euró volt, míg az idei évtől kezdve 1 272 786 euró. A 2014-es év még átmenetinek számít, amikor a közvetlen támogatásokat úgy kell elosztani, mint 2013-ban. A jövő évtől azonban több új jogcímet - például a kistermelők és a fiatal gazdák támogatását - be kell vezetni, míg mások - így a termeléshez kötött támogatások - mértéke bővíthető lesz. Ezek pedig tovább szűkítik majd a SAPS-keretet, így a hektáronkénti összeg is zsugorodna.
Az elmúlt évben a gazdálkodók ténylegesen 230 euró területalapú támogatáshoz juthattak hektáronként, míg az idén maximum 227-et kaphatnak a közvetlen kifizetési keret szűkülése miatt. A jövő évtől pedig a hektáronkénti összeg az új jogcímek bevezetésével már egyes számítások szerint 214 euróra olvadna, de a vidékfejlesztési kasszából származó átcsoportosítással a SAPS-kifizetés újra a 230 eurós 2013-as szint közelébe nőhetne.
Kérdés azonban, hogy eközben mi lesz a vidékfejlesztési jogcímekkel, amelyekre a forráselvonás nyomán az eddiginél kevesebb pénz jutna. E szempontból különösen érdekes lehet az élelmiszeripar helyzete, mivel a korábbi nyilatkozatok szerint az iparágat az új uniós költségvetési ciklusban kiemelten kívánja fejleszteni a kormány. A vidékfejlesztési pénzek megkurtításával azonban kétségessé válhat, meglehetnek-e az ehhez a szükséges források.
Információink szerint az FM máris azzal számol, hogy a kieső vidékfejlesztési támogatásokat részben más uniós gazdaságfejlesztési alapokból lehetne pótolni. Ezt erősítette meg az agrarszektor.hu-nak adott közelmúltbeli interjújában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is, aki úgy fogalmazott, hogy élelmiszeripari fejlesztésekre különböző forrásokból összességében mintegy 300 milliárd forint állhat rendelkezésre, de további pénzek is bevonhatók lehetnek. Például egy energetikai beruházás egy élelmiszeripari cégnél más alapokból is részesülhet támogatásokban, a munkahelyteremtésről nem is beszélve - szögezte le a miniszter.
Egy vidékfejlesztési konferencián Feldman Zsolt, a VM helyettes államtitkára azt közölte, hogy az elképzelések szerint a vidékfejlesztési programban közel 200 milliárd forinttal támogatná a kormány az élelmiszer-feldolgozást, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból pedig mintegy 100 milliárd forintot szánna erre. Minderről azonban még Brüsszellel is tárgyalni kell, de a forrás nagyságrendje érzékelteti, fontosnak tartják az élelmiszer-feldolgozás helyzetének javítását - fogalmazott az MTI szerint Feldman Zsolt.
A pénzből egyebek mellett fejlesztenék a szektor versenyképességét, megújítanák a termelési infrastruktúrát, javítanák az energiahatékonyságot, erősítenék a nemzeti minőségtanúsító rendszereket és támogatnák, hogy minél jobb minőségű termékeket állítsanak elő a termelők.