Már nem vágnak disznót az adócsalók? - Itt a meglepetés

Jó lenne, ha így lenne - reagált az agrarszektor.hu-nak a sertésállomány növekedéséről szóló, napokban közzétett KSH-adatokra Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Mint ismert, a KSH szerint a hazai sertések száma 3,095 millió volt június elsején, és ez 82 ezerrel haladta meg a 3,013 milliós decemberit, illetve 204 ezerrel a mélypontnak számító, 2,891 milliós tavaly júniusit.

Fazekas Sándor rendkívüli tájékoztatón a magyar mezőgazdaság és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelentős sikerének nevezte, hogy a sertéslétszámban olyan fordulat következett be, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Szerinte a tavaly életbe léptetett sertésstratégia eredménye, hogy megindult a növekedés az ágazatban. Így többek között már érezhető a hatása annak, hogy az élő és a hasított félsertések áfája januártól 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A "Földet a gazdáknak" programban földhöz jutottak az állattenyésztő vállalkozások, és a létszámnövelés érdekében teljesítményvizsgáló állomás is létesült. Emellett marketingkampány indult a sertéshús-fogyasztás ösztönzésére, illetve új exportlehetőségek nyíltak a magyar sertéshúsok előtt. Ráadásul néhány termék - például a csabai és a gyulai kolbász, illetve a Pick és a Herz szalámi - hungarikummá vált, és ez a tárcavezető szerint szintén az állomány-növekedés irányába hathatott.

A termelői jelzések alapján nem érezzük úgy, hogy a sertésállomány a mélypontról érzékelhetően elmozdult volna - közölte ugyanakkor az agrarszektor.hu-val Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Hasonló megállapítások hangzottak el a MÁSZ május végi küldöttközgyűlésén is, ahol Fekete Balázs, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy a sertéságazat van a legrosszabb helyzetben, mivel "továbbra sem látszik, hogy megállt volna a 2,8-2,9 milliós létszám csökkenése".

Ágazati szakértők nem vonják kétségbe a KSH statisztikáit, de korántsem biztosak abban, hogy a mintegy 3,1 millió darabos júniusi adat tényleges állománybővülésből származik. Legvalószínűbb magyarázatként úgy vélik, hogy a látszólagos növekedés nagyrészt az élő sertések és a félsertések áfacsökkentéséből származik, amelyet januártól éppen az áfacsalásos feketegazdaság visszaszorítására léptetett életbe a kormány.

Elképzelhető, hogy egyáltalán nincs több sertés az országban, de több kerül a KSH látókörébe - vélte Wágenhoffer Zsombor. Hasonlóan az ágazat kifehéredését sejti a jobb KSH-adatok hátterében Menczel Lászlóné is, bár így az is felvetődik, hogy a sertésállomány eddig sem volt mélypontszerűen alacsony, csak a hízók jelentős része a feketevágások miatt nem került a legális statisztikákban. Éppen ezért a tényleges állománynövekedés szempontjából a mostani adatok még "nem sokat jelentenek", és majd akkor lehet komolyabb következtetéseket levonni, ha a statisztikai létszámbővülés tartósnak mutatkozik. Ezért a decemberi, de még inkább a jövő júniusi adatok lesznek majd az irányadók abból a szempontból, valóban beindult-e az ágazat.

Tény ugyanakkor, hogy a sertéspiaci árak a korábbi jelentős ingadozások után az utóbbi időszakban konszolidálódtak, és ez kedvezett az állattartásnak. A VHT szerint némi létszámbővülést okozhatott a malacexport csökkenése, illetve az is, hogy az európai állategészségügyi gondok miatt visszaeshetett a húsimport, ez pedig növelte a hazai alapanyagok iránti igényt, de erre egyelőre nincsenek egzakt adatok.

Mindenesetre máris komoly aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt, hogy a vélt vagy valós mostani "halvány eredmények" is szertefoszlanak, ha a kormány - miként a tervekben szerepel - durván megnyirbálja az agrárvállalkozások 150 ezer euró, vagy 1200 hektár feletti éves területalapú támogatásait. A sertésállomány kétharmadát ugyanis éppen azok a nagyüzemek tartják, amelyek pozíció jelentősen romolhatnak a pénzelvonás miatt, ez pedig éppenséggel újabb létszámcsökkenést idézhet elő.

Ugyanakkor éppen a sertésstratégia irányozza elő, hogy a sertéslétszám duplázódjon meg, vagyis érje el a 6 millió darabot 2020-ig. Fazekas Sándor az elmúlt évben a stratégiát 2,6 milliárd forintos forrással indította el, más adatok szerint viszont tavaly végül 1,6 milliárd jutott a programra és ennyi lehet az idei keret is. Bár az agrártárca az idén 7,2 milliárdról 8,5-re bővített a sertéságazat állatjóléti támogatásait is, szakértők szerint főként további jelentős fejlesztési-beruházási forrásokkal lehetne javítani a szektor versenyképességi feltételein.